2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Külföld

Magyar származású az amerikai elnökjelölt

Washington, 2015. május 28., csütörtök (MTI) – George Pataki, aki 1995 és 2007 között három cikluson át volt New York állam republikánus kormányzója, az első, részben magyar származású amerikai politikus, aki valaha is elindult az Egyesült Államok elnökválasztási küzdelmében.

“Nagyon nehéz mászás lesz ez egy nagyon meredek hegyen, de ilyesmi nem állított meg a múltban” – jelentette ki a hétfői New York Postnak nyilatkozva Pataki.  “Olyan republikánus vagyok, aki Teddy Roosevelt (1901-1909 között amerikai elnök, 1889-1890-ben New York-i kormányzó) hagyományát folytatja, és aki megérti, hogy a konzervativizmus nemcsak gazdaságpolitika, hanem a természet megóvása és megerősítése is” – hangoztatta az aktív környezetvédő, akit a Bloomberg Businessweek 2005-ben azon 20 személy közé sorolt, akik a legtöbbet tették a melegházhatást fokozó gázok kibocsátása ellen és a megújuló energiák felhasználása érdekében.


George Elmer Pataki júniusban tölti be a 70. életévét. A Yale-en és a Columbia Egyetemen végzett jogász politikai pályája szülővárosa, Peekskill polgármesterségétől  New York állam törvényhozásásának alsó- és felsőházi tagságán keresztül vezetett el a kormányzóságig. Ezt a tisztséget esélytelenként indulva, a három kormányzói ciklust kitöltött demokrata párti nagyágyúval, Mario Cuomóval szemben nyerte el.

Exeter, 2015. május 28. George Pataki, New York állam egykori kormányzója bejelenti, hogy indul a republikánus párt elnökjelöltségéért a New Hampshire állambeli Exeterben 2015. május 28-án. A 69 éves amerikai politikus az elsõ, magyar felmenõkkel rendelkezõ amerikai elnökjelölt-aspiráns. MTI Fotó: Pogár Demeter

Exeter, 2015. május 28.
George Pataki, New York állam egykori kormányzója bejelenti, hogy indul a republikánus párt elnökjelöltségéért a New Hampshire állambeli Exeterben 2015. május 28-án. A 69 éves amerikai politikus az elsõ, magyar felmenõkkel rendelkezõ amerikai elnökjelölt-aspiráns.
MTI Fotó: Pogár Demeter

Apai nagyapja, a szabolcsi Aranyosapátiból származó Pataki János 1908-ban, nős emberként vándorolt be Amerikába, ahol egy kalapgyárban dolgozott. Apja, Louis P. Pataki postás, önkéntes tűzoltó és gazdálkodó volt. A politikus anyjának, Margaret Laganának a felmenői Olaszországból és Írországból származtak. A politikus nős, négy gyerek apja. Kicsit beszél magyarul, de tud spanyolul, franciául és németül is.


Pataki kormányzóként fiskális kérdésekben konzervatívként, társadalmi ügyekben viszont többnyire liberálisként mutatkozott, amivel magára vonta a konzervatív republikánusok kritikáját. Csökkentette az adókat és a közkiadásokat, az ő irányítása alatt a Moody’s háromszor minősítette fel New Yorkot. Az állam elmaradottabb északi részein vállalati adókedvezményekkel és az őslakosok által működtetett kaszinók megnyitásával próbálta meg élénkíteni a gazdaságot.

Kezdeményezője volt a Világkereskedelmi Központ (WTC) haszonbérbe adásának, ahonnan a kormányzói hivatal néhány hónappal a 2001. szeptember 11-i terrortámadást megelőzően kiköltözött. Pataki kulcsszerepet játszott a New York-i újjáépítési munkálatok megszervezésében és irányításában.
Á
llamában Pataki támogatta a halálbüntetés visszaállítását és 1995-ben aláírta a törvényhozás által erről megszavazott jogszabályt. Ennek szövegét azonban egy fellebbviteli bíróság alkotmányellenesnek minősítette és érvényesítését felfüggesztette, és az ügyet többé nem tűzték napirendre New Yorkban. Kormányzósága idején az államban senkit sem végeztek ki.

A bűnözés elleni fellépésének is köszönhetően New York a 6. legveszélyesebb államból a 7. legbiztonságosabbá vált. Pataki támogatta a fegyvertartásra vonatkozó szabályok megszigorítását.

A politikus abortuszügyben választáspárti volt s támogatta a melegek jogait. Kormányzóként szorgalmazta a kisebb jövedelműeknek az egészségbiztosítási rendszerbe történő bekapcsolását és növelte az idősek gyógyszertámogatását. 2010-ben viszont alapítványt hozott létre a Barack Obama elnök által bevezettetett szövetségi egészségügyi reform visszavonása érdekében, amelyet szövevényesnek és pazarlónak nevezett.

Megvétózta a New York-i közegyetemek finanszírozásának, az oktatási segélynek és az esélyegyenlőségi alapnak a növelését. Emellett sürgette, szabják meg a felső határát annak, amíg egy diák tanulmányi támogatást kaphat egy állami egyetemen.

A  politikus szerint minden államnak meg kell hagyni azt jogát, hogy maga dönthessen az azonos neműek házassága, a fegyvertartás és az oktatás kérdésében. Pataki kormányzó neve korábban is felmerült más magas választott közhivatalokkal kapcsolatban. 2000-ben például George W. Bush, akivel együtt tanult a Yale-en, fontolóra vette, hogy maga mellé vegye-e alelnökjelöltnek, ám végül Dick Cheney mellett döntött. Bush újraválasztásának évében, 2004-ben kulcsszerepe volt abban, hogy a republikánusok éppen a demokrata pártiak keleti parti fellegvárában, Manhattanben tartották meg országos konvenciójukat.

2009-ben pártja felkérte, hogy szálljon harcba a külügyminiszterré avanzsált Hillary Clinton megüresedő szenátori székéért, de nemet mondott erre. Ugyanebben az évben felbukkant Iowában, ami tápot adott az esetleges elnöki ambícióival kapcsolatos találgatásoknak, amelyeknek 2011 augusztusában vetett véget.

A republikánus elnökjelölt-aspiránsok támogatottságát felmérő közvélemény-kutatásokban Pataki neve eddig ritkán fordult elő, ezért a Politico című napilap szerint kétséges, hogy ott lehet a párton belüli riválisok első, augusztus 6-i clevelandi vitáján, amelyet a Fox News televízió közvetít majd.

Mint azt a bejelentés helyszíne, Exeter is jelzi, a volt kormányzó nagy jelentőséget tulajdonít New Hampshire államnak, ahol az iowai jelöltállító gyűléseket követően az elsőként tartanak majd előválasztási fordulót az elnökjelöltségre pályázók jövő évi, pártokon belüli küzdelemsorozatában. Az államban, ahol függetlenek is szavazhatnak a pártok jelöltjeiről, a mérsékelt republikánusok rendszerint sikeresen szerepelnek.

New York volt kormányzói közül eddig Martin Van Burent(1837-1841), Grover Clevelandet (1885-1889 és 1893-1897), Theodore Rooseveltet(1901-1909) és Franklin D. Rooseveltet (1933-1945) választották meg az Egyesült Államok elnökének. Az állam élére Pataki személyében 1923 után mindössze harmadszor került republikánus vezető, Thomas Deweyt és Nelson Rockefellert követően.

Kapcsolódó Cikkek