2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Belföld

Életveszélyben volt Tóásó Előd

Szilágyi Béla harmadmagával ment ki Tóásó Elődért Bolíviába. A Baptista Szeretetszolgálat alelnöke a Lokálnak adott interjújában azt mondta, a férfi nem maradhatott tovább az országban, mert veszélyben volt az élete. Arról is beszélt, hogy Tóásónak mindenért fizetnie kellett a börtönben, ahol rendszeresen kínozták is.   

Esztergom, 2015. május 26. A Bolíviából nemrég kiszabadult Tóásó Elõd 2015. május 26-án az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban, ahol egy beszélgetésen vett részt. Tóásó Elõdöt és a horvát Mario Tadicot a Baptista Szeretetszolgálat menekítette ki Bolíviából a Külgazdasági és Külügyminisztérium technikai segítségével egy hónappal ezelõtt. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

A Bolíviából nemrég kiszabadult Tóásó Elõd 2015. május 26-án az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban, ahol egy beszélgetésen vett részt.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

– Hogyan lépett be a Baptista Szeretetszolgálat Tóásó Előd életébe?


– Ez nem egy friss kapcsolat, a nővér, Tóásó Edit még évekkel ezelőtt fordult hozzánk segítségért a testvére ügyében. Ezután mi több alkalommal is felkerestük Elődöt Bolíviában, és láttuk azokat a körülményeket, amelyekbe a börtönlét kényszerítette. Azt tudni kell, hogy Dél-Amerikában az az elv érvényesül, hogy ha bűnt követtél el, akkor elveszted a jogot a társadalom tagjának lenni, vagyis sajátos szabályokkal kell szembenézned. Ilyen például, hogy a rabok hierarchia szerint fizetnek a celláért, az ágyért és az étkezésért is. Elődnek ez havi szinten 300-400 amerikai dollárjába került.

– Magukra vállalták ennek finanszírozását?


– Így van, az első időszakban az volt a dolgunk, hogy biztosítsuk számára a túlélést. Előd komoly szívbetegséggel küzd, ezért ezt szó szerint kell érteni. Azt talán mondanom se kell, hogy a négyezer méteres magasságban lévő börtön, tetézve azzal, hogy kéthetente szállították bírósági tárgyalásra a néhány száz méteren fekvő Santa Cruzba komoly rizikót jelentett a számára.

– Hogyan kell elképzelni egy bolíviai büntetőintézetet?

– Volt olyan hét, hogy húsz rabot gyilkoltak meg a börtönfalakon belüli összetűzésekben. Ha ilyesmire sor kerül, az őrök legtöbbször csak megállnak a rácsoknál, és végignézik, ahogy a fogvatartottak a saját módszereikkel rendezik a konfliktusokat. Ebből kifolyólag természetes, hogy bent mindenkinek van valamilyen fegyvere, a kés szinte előírás, de a lőfegyverre sem csodálkozik rá senki.

Dr. Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat alelnöke ( Fotó: Sáfár Tibor )

Szilágyi Béla – nem ismer lehetetlent

– Tóásó Előd elszenvedett ilyen atrocitásokat?

– Tudomásom szerint a rabok egyszer sem bántották, ami talán a kiváló számítástechnikai tudásának is köszönhető, hiszen Előd lett a körlet rendszergazdája. A nem működő telefonokat, számítógépeket – ezek persze mind tiltott eszköznek minősülnek – hozzá vitték javításra, szóval megérte őt békén hagyni.

– Az egyenruhásoknak is?

– Elődöt, különösen az első évben rendszeresen megkínozták a rendőrök, és ez a cselekmény nem pusztán verésben merült ki. Az volt a cél, hogy önmagára nézve terhelő vallomást csikarjanak ki belőle. Ennek ő nem engedett. Egyébként ennek kapcsán beadvánnyal éltünk az ENSZ emberi jogi, illetve kínzás elleni bizottságánál, hogy állapítsák meg: ami vele történt, az teljességgel jogellenes, az pedig, amit a bolíviai kormány rajtaütésnek nevez, voltaképpen egy kivégzést takar.

– Ne sértődjön meg, de miért a Baptista Szeretetszolgálat dolga, hogy egy vadregényes akcióban kimenekítsen a bolíviai pokolból egy magyar állampolgárt?

tóásó– Sokaktól megkaptuk már, hogy amatőrök mentek Tóásóért a profik helyett. El tudom fogadni, mert lehet, hogy valóban állami feladat lett volna a terv lebonyolítása. Csakhogy Előd bennünket kért fel. Nyílt titok volt, hogy a szervezetünk támogatja őt, és amint arra lehetőség nyílik, megpróbáljuk hazahozni. Semmiféle jelzést nem kaptunk, hogy hagyjunk fel ezzel a szándékunkkal, de olyat sem, hogy a kivitelezésben működjünk együtt bármilyen hatósággal. Ezért egyedül oldottuk meg. Nem vagyunk titkosügynökök sem, de húsz év háborús tapasztalataival a hátunk mögött ez nem egy lehetetlen feladat.

– Mi indokolta egyáltalán a kimenekítés szükségességét?

– Amikor Előd elfogadta a vádalkut, egy nagyon furcsa vákuumba került. A Rózsa-Flores ügy mélyen átpolitizált, Morales elnök újraválasztása például erre is visszavezethető. Azzal, hogy megtörtént a szabadlábra helyezés, megszűnt a sztori értéke is, hiszen a propaganda nem használta többé, az ellenzéki erők pedig rossz néven vették, hogy Előd voltaképpen kiegyezett a hatalommal. Szinte azonnal olyan hiteles információk érkeztek, hogy Tóásó élete nincs biztonságban, és nem maradhat bolív területen.

– Mégis, hogyan szervez meg egy civil szervezet egy ilyen szabású akciót?

– A vádalku kikötötte, hogy Tóásónak legalább 30, legfeljebb 90 napot még az országban kell maradnia. Mi a hatvanharmadikon léptük át vele a chilei határt. A terv előkészítése egyébként Előd február végi szabadulása óta zajlott, a konkrét megvalósítás pedig az ő jelzésére indult meg. Azért választottuk ezt az átkelőt, mert itt nem használtak számítógépes rendszert, csak papír alapút, vagyis ha időközben ki is tudódott volna a törekvésünk, ennek megakadályozására ide semmiféle elektronikus parancs nem érkezhetett meg. Bár állítom, hogy a bolíviai hatóságok nem tudtak rólunk, a határellenőrzés jó két órán át tartott, az őrök pedig annak ellenére sem ismerték fel Elődöt, hogy közben a róla szóló híreket adta a televízió.

Kapcsolódó Cikkek

  • Újabb jobbikos plakátcsalás van keszülőben

    Újabb jobbikos plakátcsalás van keszülőben

    Újra duzzad a jobbikos plakátbotrány, a pártsajtójának küldött közleményben”azt állítja, hogy a héten eladta azokat a plakáthelyeket, amelyekhez a Jobbik áron alul jutott hozzá de azt, hogy kinek és mennyiért egyelőre kérdéses.

  • Rasszista okból vonta meg a támogatást egy jobbikos

    Rasszista okból vonta meg a támogatást egy jobbikos

    Az RTL Klub számolt be az esetről, ami a Debreceni közgyűlésen történt. Az Arany János tehetséggondozó program jelöltje volt egy roma fiatal is, akitől származása miatt megtagadta a támogatást, és megkülönböztetően beszélt Ágoston Tibor jobbikos képviselő.