2017. december 18., hétfő
Auguszta

Budapest XXI.kerület

Horgászok paradicsoma a Duna Csepelnél

Horgász fiatalok

Imádják a halak és emiatt a horgászok is a Duna csepeli szakaszát. A Csepel Horgász Egyesületnél évente nagyjából száz új pecás vált ki engedélyt, és élvezi a különleges adottságú partszakaszt. Az egyesület nagy múltra tekint vissza, alapjait a híres gyáros, Weiss Manfréd tette le, amikor vízterületet bérelt az államtól, hogy gyári munkásai horgászhassanak.

A Soroksári Duna-ágon 29 horgászegyesület működik, a Csepel Horgász Egyesület a második legnagyobb, közel 1300 fős tagságával.


Peca, horgász illusztráció     (Fotó: Máté Krisztián)

Sok a hal, gyakori a fogás

– Nálunk két dolog miatt érdemes horgászni. Egyrészt közel van a zsilip, ahol bejön a Nagy-Dunáról a friss víz, amit a halak nagyon szeretnek. A hal általában folyásiránnyal szembe megy, a zsilip miatt csak eddig tud feljönni, így nálunk sok úszkál. A másik ok, hogy itt van a legnagyobb partszakasz, ahol autóval közvetlen a partnál le lehet állni. Ráadásul áprilisban átadtak egy 3 kilométeres felújított Duna parti sétányt, ahol ledes közvilágítást építettek ki – magyarázta Deme Sándor szervezésért és kommunikációért felelős alelnök. – A Soroksári Duna-ágba évente 240 tonna halat telepítenek, ebből a legtöbbet a mi partszakaszunkon. Itt főleg 8-10 féle keszeget és pontyot lehet fogni, de szép számmal akad horogra ragadózó hal is.

Peca, horgász illusztráció     (Fotó: Máté Krisztián)

Nagy itt a horgászélet

Az egyesület nagyon aktív, versenyeket és szabadidős programokat szerveznek, klubhelyiséget üzemeltetnek, ahol még egy kis horgászmúzeumot is kialakítottak.


– Tudomásom szerint Magyarországon rajtunk kívül csak négy ilyen van. Láthatóak nálunk régi igazolványok, csónakjegyek, felszerelések kezdetleges bambusznádból, csőbotok, orsók. Hozzávetőleg 500 tárgy van kiállítva – tájékoztatott Deme, aki büszke egyesületük több évtizedes múltjára.
A történet 80 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gazdag gyáros, Weiss Manfréd vízterületet bérelt az államtól a Gubacsi hídtól Dunaharasztiig, hogy dolgozói itt horgászhassanak. 1939-ben megalakult a Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Köre, amelynek már horgász szakosztálya is volt, 400 fővel.
A gyár munkásai kis, nádfedeles horgásztanyát is építettek a Hollandi út 240. alatt, ott, ahol ma is üzemel a horgászközpont. A mágnásnak köszönhetően 36 csónak is állt az öbölben, melyet a csepeli horgászok használhattak.

Hollandi úti tanya 1940-ben Hollandi úti tanya 2010-ben

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a partszakasz, az infrastruktúra, az eszközök, és a rendszer is. Ha valaki ma horgászni akar, engedélyt kell váltania, ahhoz pedig vizsgát kell tennie. Az egyesület havonta 8- 10 főt vizsgáztat.

– Van egy írásbeli-, és egy szóbeli rész. Tudniuk kell, milyen okmányoknak kell a horgásznál lennie, milyen halakat foghat, milyen felszereléssel horgászhat, mik a tiltott dolgok, stb. A szóbeli vizsgán 10 darab színes fényképet kell húzni, fel kell ismerni a rajta szereplő halakat, el kell tudni mondani, milyen mennyiségi vagy méretbeli korlátozás van rá. A vizsga előtt egy órával tartunk egy ismeretfelújító előadást. Aki ezt végighallgatja, annak általában sikerül válaszolni a kérdésekre – magyarázta az alelnök.

Kapcsolódó Cikkek