2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Belföld

Kivándorlás a számok nyelvén

OrbanBalazsMinden éremnek két oldala van: szinte sosem vagy csak pozitív, vagy csak negatív valami. Pontosan ugyanígy vagyunk a magyarok külföldi munkavállalásával is. A külföldi munkavállalás tekintetében a kelet-közép európai országok lakóinak hozzáállása változó: vannak olyanok, például a románok és a litvánok, akiknél régóta rendkívül nagy a kivándorlási kedv, de például Csehországban és Magyarországon még mindig jóval kisebb mértékű ez a jelenség. Általánosnak mondható ugyanakkor a tendencia, hogy az EU nyugati és keleti tagországai közötti gazdasági és életszínvonalbeli különbség, illetve a munkavállalási akadályok lebontása óhatatlanul a keletről nyugatra irányuló népmozgás megerősödésének irányába hatott. A magyarok külföldi munkavállalási kedvének felgyorsulása pedig egyértelmű összefüggésben van (1) az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, (2) a 2008-as gazdasági válsággal és (3) a német és az osztrák munkaerő-piac 2011-es megnyitásával. A külföldre távozás jelenségére nem lehet egysíkúan reagálni, hiába kínálja nekünk ezt az értelmezést a politika. A külföldi tapasztalatok – legalább gróf Széchenyi István példájából tudjuk – a magyarságért való tenni akarást is meg tudják erősíteni. Ehhez nem szükséges mindenkinek egy tudományos akadémia felépítését finanszíroznia. Csupán azt kell elérnünk, hogy a külföldön megszerzett tudás, tapasztalat vagy gazdasági erő később valamiképpen itthon is hasznosuljon. Idehaza pedig közben olyan országot kell építeni, amely mindennek befogadó, otthonos, gyarapító közege.

Orbán Balázs, kutatási igazgató, Századvég Alapítvány


 

„Én vagyok az, aki azt mondtam, hogy szerintem a kettő nem ellentétes. Persze, menjen ki mindenki külföldre, és ott legyen magyar!” (Navracsics Tibor)

“Meg kell védenünk az olyan alapjogokat, mint a személyek szabad mozgása, és az emberek szabad áramlására nem szabad hisztériával reagálnunk.” (Andor László)


 

Bevándorlás számokban:

A KSH kutatása szerint 2013 elején 350 ezer olyan magyar élt külföldön, aki 1989 után, de a felmérés előtt egy évvel hagyta el az országot.

Az Európai Bizottság kutatása szerint a románok 14 %-a, a litvánok több mint 10 %-a, a bolgárok 8 %-a, a lengyelek majdnem 6 %-a, a magyarok 3 %-a és a csehek 1 %-a élt külföldön 2013-ban.

Több kutatás is azt mutatja, hogy itthonról inkább fiatalok, javarészt férfiak vállalnak külföldön munkát, és közöttük kicsit több a középfokú szakmunkás, mint a felsőfokú végzettségű vagy a legalacsonyabb alapfokú végzettségű.

A legtöbb kutatás szerint a legfontosabb magyar célország Németország és az Egyesült Királyság, majd Ausztria következik.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek