2017. december 11., hétfő
Árpád, Árpádina

Belföld

Köszönöm, hogy befogadtok!

Akár többször egymás után is a frontra hívhatják a hadköteles kárpátaljai magyarokat egy olyan háborúban, amelyet a lakóhelyüktől távoli területekért folytatnak. Aki teheti, az anyaföldön keres menedéket, hiszen a  magyar hatóságok nem keresik a behívó elől menekülőket.

– Nagyon hiányzik az otthonom, de hogy mikor térhetek haza, nehezen tudnám megmondani. Egy biztos: ha csak egy kicsit is nyugalom lesz, azonnal megyek. Addig is köszönet az anyaországnak, hogy menedéket nyújt – mondta az a 37 éves kárpátaljai magyar férfi, aki úgy döntött, nem várja meg a kelet-ukrajnai háborús területre szóló katonai behívóját, és most rokonoknál meghúzódva, Magyarországon várja a helyzet jobbra fordulását.


A frontra, de hányszor?

Nem ő az egyetlen. Az ungvári székhelyű Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) honlapján január közepe óta kint van a felhívás, amely arra figyelmeztet, hogy Ukrajnában újabb mozgósítást rendeltek el. A szervezet jogsegélyt is igyekszik nyújtani az érintetteknek, ám nem mindenki vállalja a jogi procedúrát: több Magyarországon menedéket kereső hadkötelesről tud például az áttelepült kárpátaljaiak által Budapesten megalapított Kárpátaljai Szövetség (KSZ).


Kijev, 2015. január 29. Katonai szolgálatra behívott ukránok érkeznek az ukrán hadsereg egyik parancsnokságára Kijevben 2015. január 29-én. (MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko)– Nagyon fontos tudni: nem arról van szó, hogy a kárpátaljai magyarok elfutnak a harcok elől, vagy hogy nem akarják teljesíteni állampolgári kötelességüket. Sokan vannak, akik már megjárták a frontot, ám a hadi helyzet ismeretében számítanak arra, hogy újra behívják őket. És ezt nem akarják megvárni – mondta Damjanovich Imre, a szövetség elnöke, aki így vázolta fel a mozgósítások történetét: – Az ukrán-orosz válság elmélyülésekor a KMKSZ képviselete azt az ígéretet kapta Porosenko elnöktől, hogy a kárpátaljai magyaroknak nem kell számarányukat meghaladó létszámban részt venniük a harcokban. A háborús válság azonban nem oldódott meg hamar, a harcoló állomány kimerült, megfogyatkozott, így egyre többször fordult elő, hogy valakinek kétszer is a frontra kellett mennie, illetve folyamatosan bővül a behívottak köre is.

Damjanovich Imre szerint a hadköteles kárpátaljai magyarok dilemmája az, hogy miközben állampolgári kötelességük teljesítését természetesnek tartják, úgy érzik, mások háborújában kell részt vállalniuk.

– Az ott élők egybehangzóan úgy vélik, a jelenlegi konfliktus ukrán ajkúak és orosz ajkúak között feszül, amelynek ők vétlen kárvallottjai. Ezért aki tud, rendelkezik érvényes útlevéllel és magyarországi ismerősökkel, esetleg rokonokkal, megpróbál itt menedéket találni, és elkerülni, hogy behívót kikézbesítsenek neki – mondta az elnök.

Magyar áldozatok

Száz fölé emelkedett az Ukrajna nyugati szélén húzódó Kárpátaljáról az ország keleti felébe küldött, és ott életüket vesztett katonák száma – ezt még március elején adta hírül a Kárpátalja.ma hírportál. Hogy az ukránokkal és ruszinokkal együtt magyarok is elestek, ekkor már biztosan lehetett tudni, hiszen február 4-én az internetes orgánum öt áldozat között a nagyszöllősi Kovács Adalbert temetéséről is beszámolt. Az ismert magyar áldozatok száma ma már sajnos több. (Ld.: 30 éve krízisben című írásunkat!)

Nincsenek pontos adatok arról, hogy hányan lépték át eddig az ukrán-magyar határt. Nem is lehetnek, hiszen akik érkeznek, turistaként, érvényes útlevéllel lépnek magyar területre, vagy ukrán-magyar kettős állampolgárok. A Kárpátaljai Szövetség elnöke, Damjanovich Imre szerint nincs szó tömegekről. – Nem indult meg „népvándorlás” Magyarország felé, de pontos adatokat kideríteni lehetetlen – fogalmazott.

Itthon nyugtuk van

Felmerül a kérdés: milyen státuszúnak tekinti az említett okokból Magyarországra érkezőket a Bevándorlási Hivatal. Erre a következő választ kaptuk: „A Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok státusza a tartózkodás jogcímétől függ, hogy milyen tartózkodási, letelepedési engedélyt szereztek meg. Többes (kettős) állampolgár, amennyiben egyik állampolgársága magyar, a magyar hatóságok magyar állampolgárnak tekintik és a magyar jogot alkalmazzák vele szemben, hacsak nemzetközi egyezmény másképp nem rendelkezik.”

Ennek fényében megkérdeztük, hogy a magyar hatóságnak fel kell-e lépnie olyan itt tartózkodó ukrán állampolgár ellen, aki Ukrajnában nem tett eleget a behívóparancsnak, a hivatal nemleges választ adott.

– Én már szolgáltam az ukrán hadseregben. Igaz, a határőrségnél, mégis nagyon rossz emlékeim vannak. Keményen bántak velünk, és mivel az orosz és az ukrán nyelvvel gondjaim voltak, sokszor a társaim gúnyolódását is el kellett tűrnöm. A bántalmazások sem maradtak el, de ezeket nem szeretném felidézni. Azok, akik utánam vonultak be, még borzasztóbb dolgokról számoltak be – mesélte a cikkünk elején már megszólaló férfi. – Ezért gondoltam, amikor keleten elkezdődött a csetepaté, hogy ebben én nem akarok részt venni. Az otthon maradottakkal biztonsági okokból nem tartom a kapcsolatot.

Kapcsolódó Cikkek

  • A nap képe: Álmában csönget egy picit

    A nap képe: Álmában csönget egy picit

    Az adventi fényvillamos a főváros olyan meghatározó színfoltja lett, hogy ma már elképzelhetetlen lenne a nyüzsgő budapest a karácsonyi kötöttpályás nélkül.

  • Lenyúlta a taxis a 380 éves hegedűt

    Lenyúlta a taxis a 380 éves hegedűt

    Egy norvég férfi tett feljelentést, miután egy budapesti taxis meglépett a több száz éves hegedűjével. A zenész az egyenruhásoknak elmondta, hogy szó sincs arról, hogy otthagyta volna az értékes hangszert, ugyanis arra kérte a sofőrt, hogy várja meg, míg elintéz valamit.

  • 30 százalékkal nőhetnek a bérek

    30 százalékkal nőhetnek a bérek

    Vajon mi lehet a jelenlegi magyar gazdaságpolitika sikerének kulcsa? Miben működik másként az Orbán-kormány, mint elődei. György László: Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című legújabb kötete ezekre az érdekes kérdésekre is választ ad.