2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Budapest

Kullancsveszély!

Rémhírek láttak napvilágot a kullancsokról. Tigriskullancsról és arról hallani, és arról, hogy a kis vérszívók Krími-Kongói vérzéses lázat terjesztenek. A Lokál az ÁNTSZ-től megnyugtató válaszokat kapott, ám ez nem jelenti azt, hogy nem kell védekezni a kellemetlen rovarok ellen.

Kullancs illusztráció     (Fotó: Máté Krisztián)

Ha ilyet látunk, fokozottan figyeljünk

Éles szakmai vita alakult ki az elmúlt hetekben kullancsfronton. Dr. Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke, a kullancskiszedő-kanál feltalálója ugyanis azt állítja, már 2013-ban megtalálták a Margitszigeten élő sünökben lévő kullancsokban a Krími-Kongói vérzéses láz vírusát, erről tájékoztatták is az egészségügyi hatóságokat. A kullancsok és az általuk okozott betegségeket kutató szakember arról is beszámolt, hogy egy új, eddig ismeretlen fajta jelent meg Magyarországon, amelyet kinézete alapján ő tirgiskullancsnak nevezett.


Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerint azonban nincs se tigriskullancs, se vérzéses láz. És a szakemberek szerint egyelőre nem kell attól sem tartani, hogy a idén több lesz ebből a veszélyes vérszívóból, mint az előző években.

– Országos kiterjedésű, folyamatos felmérő vizsgálatok Magyarországon nem folynak, azonban az egy-egy területen éveken át tartó felmérések alapján elmondható, hogy a kullancsok tömegessége egy adott helyen hosszú távon kiegyenlített. Évről-évre lehetnek kisebb-nagyobb eltérések, kilengések, de sem a drasztikus egyedszám-növekedés, sem annak ugrásszerű csökkenése nem jellemző – tájékoztatta a Lokált az Országos Epidemiológiai Központ. – Fontos azt is megemlíteni, hogy a kertvárosi jellegű területek bővülése jelentős mértékben növelheti az emberek és a kullancsok közötti érintkezések lehetőségét.


 

Kullancs illusztráció     (Fotó: Máté Krisztián)

Amilyen kicsi, annyira ártalmas tud lenni (Fotó: Máté Krisztián)

Kullancs terjesztette agyvelőgyulladás 
A vírusfertőzött kullancsok által megcsípett emberek egyharmadánál az 5-14. napon influenzaszerű tünetek léphetnek fel (láz, fejfájás, végtagfájdalmak). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek, teljes a gyógyulás. Minden ötödik betegnél második szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 4. héten. Erre jellemző a központi idegrendszer gyulladása (erős fejfájás, a nyak merevsége, magas láz, rossz közérzet és hányás) és idegrendszeri tünetek, bénulások. A vállizomzat sorvadása és az agyi működés károsodása maradhat vissza.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A védekezés tehát, még akkor is fontos, ha a szakemberek abban nem értenek egyet, hogy hányféle kullanccsal találkozhatunk, illetve van-e újabb súlyos betegség, amivel megfertőzhetnek.

– A kullancs rengeteg betegséget terjeszthet, legismertebb és az egyik legveszélyesebb az agyvelő-és agyhártyagyulladás, de komolyan kell venni a Lyme-kórt is – fejtette ki a Lokálnak dr. Ferenczy Attila háziorvos. – Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kullancs már a bőrbe fúródás után néhány óra múlva fertőzhet, egy nap elteltével pedig szinte biztos a fertőzés, ezért mindenképpen azonnal ki kell szedni. Sokan megijednek, ha a kullancs feje beszakad, de ez nem akkora gond, mert a fejrész pár nap alatt kilökődik. Sokan krémet kennek a kullancsra, mielőtt kiszednék. Ez viszont óriási hiba, mert az élősködő fuldokolni és öklendezni kezd, növelve a fertőzésveszélyt. A legfontosabb viszont, hogy azonnal forduljunk orvoshoz, ha a kullancscsípést követő egy hónapon belül láz, influenzához hasonló tünetek jelentkeznének, vagy ha a csípés körül belül világosabb, kívül élénkebb piros folt, kiütés keletkezne – sorolta a legfontosabb intelmeket a doktor.

A „fertőzött” kullancsok száma kapcsán általánosságban az ÁNTSZ adatai szerint jelenleg a két veszélyes betegség közül a kullancsencephalitis (agyvelőgyulladás)
kórokozója ritkábban (minden kétezredik kullancsban találhatjuk meg), míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő (12 százalékuk hordozza).

Lyme-kór Legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Védekezzünk!

Kullancs illusztráció     (Fotó: Máté Krisztián)

Jól öltözzünk fel, ne adjunk esélyt a kullancsnak

– Annak érdekében, hogy a kullancsok a bőrfelületet nehezebben érjék el, erdei kirándulások alkalmával viseljünk világos színű, zárt ruházatot, a világos színű ruházaton. Az inget tűrjük be a nadrágba, a nadrág szárát pedig a zokniba vagy a bakancsszárba. A túra/séta során rendszeresen pillantsunk a ruházatunkra, így a rajtunk mászó kullancsokat hamar észrevehetjük.

kullancseltavolítása

– Nem lehet eléggé hangsúlyozni a bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancs mihamarabbi felfedezésének és eltávolításának fontosságát. Mivel a kullancs által hordozott kórokozók átvitele jellemzően csak a szúrást követően néhány óra múlva kezdődik el, ez általában eredményes módszer a kórokozók átvitelének megakadályozására. Ehhez gondosan át kell vizsgálni azokat a bőrfelületeket, elsősorban a hajlatokat és a deréktájékot, ahová a kullancsok előszeretettel befúrják magukat. Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancs a bőrhöz legközelebb eső részénél ragadható meg, anélkül, hogy utótestét összenyomnánk. A kullancsot ezután határozott mozdulattal kihúzzuk rögzülési pontjából. A bőrből történő eltávolításukhoz speciális eszköz, kullancs-eltávolító kanál is vásárolható. Szükség esetén azonban két körmünk közé fogva, gyengén csavaró mozdulattal is kihúzható a kullancs, mert az a legfontosabb, hogy minél előbb eltávolítsuk bőrünkből.

 

Alulról támad
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) javasolja, turistaként lehetőleg kerüljük el a kullancsokban gazdag, sűrű aljnövényzetet, bozótost, valamint az erdőkben csak a kijelölt gyalogutakon haladjunk. A vérszívó ugyanis esős, nyirkos, de meleg időben, többnyire a kerti munka során vagy kirándulás közben kapaszkodik fel az emberre. Kertjeinkbe a háziállatok, a földön fészkelő madarak és a vadon élő kisemlősök “potyautasaként” kerül be. Ha a bőrünkbe befúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva juttatja kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe.

lyme

Kapcsolódó Cikkek