2017. december 11., hétfő
Árpád, Árpádina

Belföld

Megszűnik a bírósági végrehajtói kamara

Nyáron megszűnik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, a végrehajtóknak jogi végzettséget kell szerezniük, pályázat útján elnyerhető kinevezésük pedig határozott idejű, hét évre szóló lesz a bírósági végrehajtásról szóló törvény és hozzá kapcsolódó más törvények módosítása alapján, melyeket kedden szavazott meg az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett.

A módosítás szerint a kamara augusztus 31-én megszűnik, általános jogutódja, a végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a szeptember 1-jén megalakuló Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lesz.

A kamara elnöksége addigra elkészíti a kamara hatályos szerződéseinek jegyzékét, iratanyagukat átadásra előkészíti, továbbá beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít.


A végrehajtói karra bizonyos eltérésekkel a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A kar hivatali szervének vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki 7 évre. A vezető a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. A hivatali szerv rendelkezik többek között a kamarai vagyonnal.


A kar hivatali szervének vezetőjére a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, így többek között nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja. Továbbá a hivatali szerv vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.

A törvény részletesen foglalkozik a kar és a miniszteri biztos feladataival, jogköreivel, a végrehajtókra és helyetteseikre vonatkozó szabályozással.

A törvény szerint ha a bíróság jogszabálysértést állapít meg, a kar szerveinek bármely határozatát megsemmisítheti, a törvényes működés helyreállítása érdekében elrendelheti a kar közgyűlésének és elnökségének összehívását, felfüggesztheti a kar jogszabálysértő szervének működését és ellenőrzésének céljából a kar tagjai közül felügyelőbiztost rendelhet ki, ha annak törvényessége másképpen nem biztosítható.

Módosulnak a fegyelmi eljárás szabályai. A feljelentőnek lehetősége lesz arra, hogy a vizsgálóbiztos jelentése alapján a fegyelmi feljelentést kiegészítse, illetve a fegyelmi feljelentés megtételét követő 30 napon belül a bíróság köteles lesz megindítani az eljárást annak érdekében, hogy a fegyelmi eljárás valóban betölthesse rendeltetését.

A végrehajtóknak felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük. A végrehajtói szakma jogi hivatásrenddé válása érdekében néhány év múlva a végrehajtóknak és a végrehajtó-helyetteseknek meg kell szerezniük a jogi végzettséget, továbbá ez lesz a jogi szakvizsgával rendelkező pályázók kinevezésének egyik feltétele.

A végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda keretében végezheti tevékenységét, az ilyen irodának csak végrehajtó tagjai lehetnek, és a végrehajtási tevékenységen kívül más üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.

A törvény célja az indoklás szerint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása. A bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott; a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. Továbbá a kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben, ezért a közvéleményben eltolódott a hangsúly a jogerős határozatok végrehajtásának kötelezettségétől az azzal való szembeszegülés felé. Az előterjesztésben foglaltak nagy része a kihirdetését követő napon lépnek majd hatályba.

Kapcsolódó Cikkek