2017. december 15., péntek
Valér

Extra

Újrajátsszák a waterloo-i csatát

Újrajátsszák a Bonaparte Napóleon sorsát megpecsételő waterloo-i csata legfontosabb mozzanatait az ütközet 200. évfordulóján, június 18. és 21. között az eredeti helyszínen, a Brüsszeltől mintegy 20 kilométerre délre lévő Waterloo település melletti domboldalakon.

Plas_Newydd_(Anglesey)_-_Waterloo_1A grandiózus csatajelenetekben mintegy 5000 korhű jelmezbe öltözött katona küzd majd a harctéren, az ütközet felidézését 360 ló, csaknem 100 ágyú, valamint a legkorszerűbb fény- és pirotechnikai eszközök segítik.


A program hivatalosan Charles Michel belga miniszterelnök megnyitó beszédével veszi kezdetét június 18-án délelőtt 11 órakor, abban az időpontban, amikor a krónikák szerint az első francia tüzérségi lövedékeket kilőtték az angol állásokra. Ezen az estén Luc Petit rendező és dizájner Inferno című, húsz nagyhatású panorámaképpel, különleges fény-és hanghatásokkal kiegészített előadása kerül a közönség elé. A következő estéken már igazi csatajelenetek várják a nézőket, az elsőn június 19-én a waterloo-i csata első részét, a napóleoni haderő támadását játsszák újra, a következő napon, június 20-án pedig az angol-porosz-holland szövetségesek ellentámadása lesz műsoron.

Napközben korabeli haditechnikai érdekességekkel, fegyverekkel, az egykori katonaélet kellékeivel, a tábori kantin fogásaival ismerkednek meg az érdeklődők.


A bicentenáriumi rendezvényekre mintegy 200 ezer látogatót várnak, a programokra az összes jegy már hetekkel ezelőtt elővételben elkelt. A szervezők magas rangú vendégek jelenlétére is számítanak. A kétszáz évvel ezelőtti győztes hatalmak képviseletében jelen lesznek az érintett európai uralkodóházak tagjai, Fülöp belga király és felesége, Matild királyné, a holland királyi pár, a luxemburgi nagyherceg, Károly herceg angol trónörökös és Kamilla hercegnő, valamint Edward kenti herceg, II. Erzsébet angol királynő unokatestvére. Meghívást kaptak a csatában vezető szerepet játszó magas rangú tábornokok leszármazottai is.

A Napóleon megalázó vereségével végződő csata 200. évfordulóját ünneplő Belgium lelkesedését vegyes érzésekkel figyelte hónapok óta a csata vesztese, Franciaország, ahol sokan ma is elérzékenyülve beszélnek a rövid életű napóleoni császárság dicsőségéről. Az elmúlt hetekben kiéleződött a vita Párizs és Brüsszel között, Belgium kéteurós érmét akart kibocsátani az évforduló alkalmából, Franciaország azonban sértőnek, negatív üzenetet hordozónak minősítette a tervet. Belgium végül felemás megoldást választva nem hivatalos pénzt, hanem két és fél eurós emlékérmet bocsátott ki az esemény alkalmából. Franciaország végül is Belgiumban akkreditált nagykövetével képviselteti magát az emlékünnepségen, és hasonlóan döntött Németország is, amely pedig a waterloo-i csatában komoly szerepet vállalt a napóleoni seregek legyőzésében.

A Napóleon hatalmára végső csapást mérő grandiózus ütközet első összecsapására június 18-án került sor a francia és a vele szembenálló angol, porosz és holland erők között. Napóleon kora tavasszal szökött meg Elba szigetéről, ahová előző évben száműzték őt az angol-porosz-orosz-osztrák szövetséges hatalmak. Először Párizsba ment, ahol ismét megkoronáztatta magát, majd sebtében összetrombitált haderejével északra vonult, hogy megakadályozza a Wellington herceg vezette angol-holland hadak egyesülését a porosz Blücher marsall seregeivel.

Bár Napóleon kezdetben elkönyvelhetett bizonyos harci sikereket, terve végül nem sikerült, hatalmas emberveszteséggel járó, kíméletlen vérfürdő során megsemmisítő vereséget szenvedett az angol-porosz holland egyesített erőktől. Csak a csata első tíz órájában több mint tízezer ember vesztette életét, de az ütközet végére csaknem harmincezer halott maradt a harctéren, és a sebesültek száma is legalább ugyanennyi volt. Napóleon a vereség után hiába menekült Párizsba, ellenfelei rövid időn belül elfogták, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Szent-Ilona szigetére száműzték, és ott is halt meg hat évvel később.

Kapcsolódó Cikkek