2017. december 15., péntek
Valér

Belföld

Valaminek történnie kell!

Röszke, 2015. június 18. Neu-Perényi Dávid földmérő egy geodéziai GPS-t állít be egy határkőnél Röszke külterületén a magyar-szerb határon 2015. június 18-án. A Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársai a határkövek karbantartása miatt végeznek geodéziai méréseket. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A földmérés már megkezdődött a szerb-magyar határon

Eltérő véleménnyel várják a fizikai határzár felépítését a határ menti településeken élők, abban azonban egységes a vélemény, hogy gyorsan kell lépni.

Könnyedén meghatározható, melyek a Szerbia felől érkező menekültek leggyakrabban használt útvonalai, ha az ember a határ menti településeken élőktől tájékozódik. A migrációban kevésbé érintett településeken toleránsabban állnak a jelenséggel szemben, abban azonban teljes az egyetértés, hogy mindez hosszú távon nem fenntartható.


– Télen, a menekülthullám megindulásakor itt is rengetegen vonultak át, mostanra ez kissé csillapodott, inkább a Kelebia felé eső útvonalakat választják – tájékoztatta a Lokált Juhász István, Madaras polgármestere. – Igyekszünk együttműködni a határrendészettel a határsáv figyelésében, így könnyebben tudnak rábukkanni az embercsempészekre és az illegális határátlépőkre. A rendészet egyébként itt ura a helyzetnek, de a határ menti kerítés felépítését egyértelműen üdvözlik Madarason.

Enyhébb véleményt fogalmaz meg Tompa-Kelebia alkotta térséghez közelebb fekvő Csikéria polgármestere. – Nálunk az utóbbi időben nem emelkedett a menekültek száma. Elvétve találkozni velük az utcán, és legfeljebb az otthagyott szemétből tudni, hogy idegen járt nálunk – magyarázta Korbély László. – A kerítés felépítését a XXI. század elején nem találom épp a legmegfelelőbb eszköznek, de mivel nem egy település védelméről van szó, majd eldöntik, akiknek ez a feladatuk.


Elkeseredett azonban Toroczkai László, a Kelebiával szomszédos Ásotthalom polgármestere. – Kezdetben az ásotthalmiak igyekeztek segíteni a migránsoknak, vizet, ételt adtak nekik, de mára elfogyott a türelem, mert számos tanyát feltörtek és megrongáltak a bevándorlók. Autót, kerékpárt loptak el, károkat okoznak a mezőgazdaságnak, és egyszerűen elege lett az embereknek abból, hogy végtelen sorokban gyalogolnak át a településünkön rengeteg szemetet maguk után hagyva – mondta lapunknak, hozzátéve, hogy a menekültek között ma már nem csak koszovóiak, hanem afrikaiak, közel-keletiek sőt bangladesiek is érkeznek. A fizikai határzárral kapcsolatban így fogalmazott: – Egyértelműen ez a legjobb megoldás. A kerítés persze önmagában nem elég, kell az élő-erős védelem és kamerák vagy riasztó is, de lényegesen lelassítja ezt a fajta migrációt, s már önmagában a hír hallatán is sokkal kevesebben fognak jönni, új útvonalakat fognak keresni. 

Kapcsolódó Cikkek