2018. május 25., péntek
Orbán

Belföld

Születésnapját ünnepli Oscar-díjas operatőrünk, a világítás mestere

Nyolcvanöt éves Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr, a világítás mestere, a fény művésze.

Budapest, 2015. április 8.  Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr interjút ad az MTI újságírójának Budapesten, a Danubius Hotel Gellért kávézójában 2015. április 7-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Szegeden született, tanulmányait az itteni piarista gimnáziumban folytatta. Érdeklődését a fotózás iránt Dulovits Jenő Művészi fényképezés című könyve keltette fel, amelyet betegen, az ágyban fekve olvasott el, s édesapja gépével maga is fényképezni kezdett. A legendás Illés György tanítványaként 1955-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Több főiskolai társával végigfilmezték az 1956-os forradalom eseményeit, az országot novemberben hagyta el Kovács Lászlóval, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel.


A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmeket és reklámfilmeket, majd kisebb költségvetésű alkotásokat fényképezett. Operatőri látásmódja – a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes mozgalom, az Új Hollywood felé vitte. Elmondása szerint mindig azok a filmek érdekelték, amelyek az emberekről szólnak.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt 1971-ben, ugyanebben az évben a McCabe és Mrs. Miller című Robert Altman-darab forgatásakor fotós múltját felhasználva laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. Ezt az eljárást alkalmazta később A madárijesztőben és A szarvasvadászban is.


Az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg rendezte Sugarlandi hajtóvadászat (a történet feszültségének fokozásához nagyban hozzájárultak kézikamerás felvételei) és a Harmadik típusú találkozások. Utóbbiért 1977-ben operatőri Oscar-díjat nyert, mert sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani. Ő fényképezte a vietnámi háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt, amelyért – bár jelölték – Oscar-díjat nem kapott, de átvehette a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. Ő maga ezt a filmjét tartja a legjobbnak, jóllehet mindet szereti, mert mindegyiknek “volt értelme”. Azt vallja, hogy minden film más, a stílust a történet határozza meg, amely a rendezővel és a díszlettervezővel folytatott megbeszélések során alakul ki.

Zsigmond Vilmos több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet (a The Band búcsúkoncertjét megörökítő Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányok, Maverick), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott, erotikus thrillert (Sliver, Vágyak vonzásában), többször dolgozott Woody Allennel (Melinda és Melinda, Kasszandra álma). 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália fényképezéséért (1985-ben A folyó című drámáért nominálták). Az elmúlt években dokumentumfilmet (God the Father) és játékfilmet (Hat tánclecke hat hét alatt) egyaránt forgatott, dolgozott a televízió számára, s jelenleg is több felkérése van.

A szülőhazájával mindvégig kapcsolatot tartó operatőr 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera 2002-es filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a világ egyetlen filmoperatőr fesztiválján, a Cameraimage-n. 2006-ban egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek, s ő volt az operatőre A halálba táncoltatott lány című, Hules Endre által rendezett filmnek (2011).

Harmadik típusú találkozások

A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos saját szavai szerint nem szereti, ha a színek túl sokat beszélnek. Tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban. Az operatőröknek azt tanácsolja, hogy a digitálisan rögzített felvétellel is úgy bánjanak, mintha filmszalag lenne. Véleménye szerint a digitális technika még nem éri el a hagyományos film szintjét, és felületességre késztet. Számára viszont mindig az volt a cél, hogy a filmjei szebbek legyenek, mint a valóság.

Budapest, 2015. április 10. Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr tárlatvezetést tart Fényképezte Zsigmond Vilmos címmel megnyílt fotókiállításán a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban (Lumú) 2015. április 10-én. A világhírű filmes a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében nyílt, több mint 200 fényképet felvonultató kiállításon mutatkozik be először fotográfusként. A tárlat június 21-ig látogatható. MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Zsigmond Vilmos 1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. 2000-ben Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004 óta Szeged díszpolgára, ahol mozitermet is elneveztek róla. 2005-ben megkapta a Magyar Operatőrök Társasága életműdíját, a következő évben a Magyar Művészetért Díjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai közé választották. A tavalyi cannes-i filmfesztiválon átvehette a Pierre Angenieux-ről elnevezett operatőri életműdíjat, ősszel a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon ismerték el életművét.

Április közepén az ő kiállításával nyílt meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál a Ludwig Múzeumban. A június 21-ig nyitva tartó, Fényképezte Zsigmond Vilmos című különleges tárlat látogatói számos eddig még be nem mutatott fotó – köztük fekete-fehér falusi életképek, tájképek, vidéki emberek portréi, forgatások helyszínén ellesett pillanatok – mellett a művész filmes életművéből is láthatnak részleteket.

Kapcsolódó Cikkek

  • Orbán: A magyar államnak kötelessége fellépni a migráció szervezői ellen

    Orbán: A magyar államnak kötelessége fellépni a migráció szervezői ellen

    Az illegális migráció szervezése nemzetbiztonsági érdekeket sértő bűncselekménynek számít, ezért a magyar államnak kötelessége fellépni ezzel szemben, meg kell tiltani, szankcionálni kell ezt a tevékenységet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a “Stop Soros” törvénycsomagról szólva.

  • Rejtély! Kilenc éve várják haza az eltűnt Dávidot

    Rejtély! Kilenc éve várják haza az eltűnt Dávidot

    Nincs annál szörnyűbb, amikor egy szülő elveszíti gyermekét. Bár egy hazai rendőrségi statisztika szerint az eltűnt kiskorúak mintegy 30 százaléka egy napon belül, másik 30 százaléka egy héten belül, és 35 százaléka egy hónapon belül meglesz, 5 százalékuk talán egyszer vagy soha nem kerül már elő.

  • Ilyen lesz az új ötvenes

    Ilyen lesz az új ötvenes

    A Magyar Nemzeti Bank mától új 50 forintos forgalmi érme-emlékváltozatot bocsát ki a Családok éve tiszteletére. Az új 50 forintosok között lesz 10 ezer forint névértékű ezüst, valamint 2 ezer forint névértékű színesfém emlékérme is.