2017. december 11., hétfő
Árpád, Árpádina

Aktuális

A szakképzés versenytársa lesz a gimnáziumoknak

A szakképzésen keresztül is lehet karriert építeni, a felsőoktatásba pedig nem csak a gimnáziumokon át vezet az út – mondta el a Lokálnak adott interjújában Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ( Fotó: Sáfár Tibor )

Szeptembertől az állam finanszírozza a második szakma megszerzését
( Fotó: Sáfár Tibor )

– Július elejével álltak fel a szakképzési centrumok, ezek maradéktalanul megkezdték működésüket?


– Igen, mind a 44 központ megalakult, a főigazgatók, valamint a helyetteseik is megkapták kinevezéseiket. Komolyabb változás ezzel együtt most nem érzékelhető, a tartalmi módosítások 2016-tól esedékesek. Két fontos fejlemény viszont már idén szeptembertől bekövetkezik: az egyik a szakképzés kinyitása, nappali tagozatra ugyanis az eddigi 21 évről 25 évre emelkedett a beiskolázás korhatára. A másik pedig a második szakma megszerzésének ingyenessé tétele esti tagozaton.

– A tartalmi módosításokra visszatérünk, de maradjunk még a szakképzési centrumoknál. Hogyan oszlanak el ezek az intézmények országosan?


– A törvény úgy szól, hogy megyénként legfeljebb három centrum működhet, egyenként minimum kétezer diákkal. Ezt szem előtt tartva van olyan megye, ahol csupán egyetlen szakképzési központot alapítottunk, de olyan is, ahol bizonyos helyi adottságok miatt háromra volt szükség. Budapest helyzete valamivel speciálisabb, itt ugyanis a jogszabály szerint maximum tíz centrum működhetne, ebből jelenleg öt valósult meg.

– Hány iskola került a szakképzési centrumok irányítása alá?

– A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) 303 iskolát vett át a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ugyanakkor fontos látni, hogy ezek egy része összetett intézményként működik. Ha ezeket külön vesszük, akkor mintegy 700 tagiskoláért felel a tárca.

– A centrumok önálló költségvetés felett rendelkeznek, összesen mekkora forrásból gazdálkodhatnak?

– Az a pénz, amely korábban a KLIK-nél volt az érintett iskolák fenntartására, most átkerül az NGM-hez, a teljes összeget pedig arányosan osztjuk fel a 44 centrum között. Az összforrás éves szinten meghaladja a 100 milliárd forintot, ez kerül tovább az iskolákhoz. A pénz mellé döntési jogosultság is párosul, vagyis innentől kezdve az egyes centrumoknak nem kell a minisztérium jóváhagyását kérni ahhoz, hogy reagáljanak a piaci igényekre, és például felnőttképzési tanfolyamokat indítsanak el.

– A piaci igények kielégítése nyilván bevételt is generál, kinél marad a befolyó pénz?

– Az egyes iskolák rendelkeznek az ilyen bevételek nagy része felett, kisebb részük visszajut a szakképzési centrumokhoz.

– Ez maga után vonhatja, hogy hosszútávon önálló fenntartásúvá váljanak a szakképző iskolák?

– Nem, ez irreális cél volna, hiszen évi 100 milliárd forintot nem tudnak kitermelni a tagintézmények. Ugyanakkor úgy kalkuláltunk, hogy az új struktúrában évi 15-20 milliárd forintos bevételre már szert tehetnek a piacról. Szeretnénk elérni, hogy ez a fajta aktivitás alapértelmezett legyen az iskolákban. Az előző időszakokban a szakiskolák elszigetelődtek a munkaerőpiactól, amely azt eredményezte, hogy a diákság sem látott perspektívát a szakképzésben. Ezen változtatni kell.

– Ehhez a diákságot is meg kell tudni tartani…

– A KLIK-től összesen most 200 ezer diák került át az NGM-hez: az ő példájukon is szeretnénk megmutatni a pályaválasztás előtt álló általános iskolásoknak és szüleiknek, hogy a szakképzésen keresztül is lehet karriert építeni, és nem csak a gimnáziumokon át vezet út a felsőoktatásba. Szeretnénk megértetni velük, hogy nem lemondás a szakiskolát vagy a szakközépiskolát választani.

Debrecen, 2014. szeptember 5. Szakmunkástanulók hallgatják Tóth József szakoktatót (j) a gördülőcsapágyakat gyártó FAG Magyarország Ipari Kft. debreceni gyárában létrehozott Schaeffler Akadémia egy oktatótermében 2014. szeptember 5-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Lesz miért a szakképzést választani (Fotó: MTI)

– Itt kanyarodjunk vissza a tartalmi változásokra, hiszen nagy kérdés, hogy mivel lehet vonzóvá tenni a szakképzést?

– Az eddigi szakiskolák helyébe 2016. szeptemberétől a szakközépiskolák lépnek, a szakközépiskolák helyére pedig a szakgimnáziumok. Előbbiek 3+2 éves oktatást kínálnak, ahol a harmadik év végén szakmát kapnak, a plusz két év pedig az érettségire való felkészítést szolgálja. A szakgimnázium 4+1 évben gondolkodik, ahol a negyedik és az ötödik év végén is szakmai végzettség szerezhető meg. Emellett érettségit is tesznek a diákok a 4. év végén, amely itt viszont kötelező, nem úgy, mint a szakközépiskolában. Így megvalósul, hogy mind a gimnáziumban, mind pedig a szakképzésben szerezhető érettségi, ám az utóbbiban még szakmai tudás és OKJ-s végzettség is teljesíthető.

– Ezzel viszont komoly versenyhelyzetbe kerülnek a gimnáziumok, nem?

– Az biztos, hogy tisztázni kell a szerepeket, hiszen bár a hagyományos gimnázium egyértelműen a továbbtanulásra jött létre, az nehezen valósul meg akkor, amikor például 2,6-os átlagú osztályok kerülnek be ide az általános iskolából. Ennek az a következménye, hogy valahogyan végig bukdácsolják a négy évet, majd mivel nem veszik fel őket sem főiskolára, sem egyetemre, jobb híján visszakerülnek a szakképzésbe. Ezt a rossz értelemben vett átjárhatóságot ki kell szűrni a rendszerből.

– Mi fogalmazódott meg célként ebben az ügyben?

– Az átalakítás mikéntje nem a mi fejünkből pattant ki, jórészt osztrák, német és dán példát követünk, és azt látjuk, hogy amíg Ausztriában 20 százalék alatti a gimnáziumba járók aránya, addig ugyanez itthon már 35 százalék felett van. A fennmaradó mintegy 65 százalékot tudjuk a szakképzésen belül. Ezen szeretnénk úgy módosítani, hogy a reformintézkedések hatására a szakképzésben pallérozódó fiatalok arányát legalább 10 százalékkal növelni tudjuk.

Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár ( Fotó: Sáfár Tibor )

Tisztázni kell a gimnáziumok szerepét (Fotó: Sáfár Tibor)

– Milyen eszközökkel ösztönzik a diákságot, hogy a szakképzést válasszák?

– A hiányszakmák listájára jelenleg tíz szakma fér fel: aki ilyen képzésben vesz részt, az automatikusan jogosult ösztöndíjra, amely tanulmányi eredménytől függően most 10-30 ezer forint között mozog. Szeptembertől a tízes listát 12-re bővítjük, rá egy évre pedig 20-ra, így már nem csak alapfokú, hanem technikusi szakmák is szerepelnek majd a listán. A másik ösztönző a duális képzés, vagyis a gyakorlati órák cégeknél való eltöltése, amely után tanulói juttatás jár a diák számára. Ez most minimálisan bruttó 14-19 ezer forint havonta, amelyet az adott vállalkozás finanszíroz az államtól kapott normatív támogatásból.

– Milyen hajlandóság tapasztalható a cégek részéről részt vállalni ilyesmiben?

– A vállalkozások állami támogatást kapnak a diákok foglalkoztatására – fejenként évi 600-700 ezer forintot is -, amely nem csak ezért éri meg nekik, hanem mert leendő munkavállalóikat így egyszerűbben és hatékonyabban tudják kiképezni. Jelenleg 50 ezer diákot tartunk nyilván a duális képzésben, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt vállalta, hogy ezt 2018-ra 70 ezerre emeli fel. Pillanatnyilag 7 ezer cég vesz részt a duális képzésben, ez az ígéretek szerint 2018-ra megduplázódhat.

– Mennyiben tekinthető a szakképzés most vázolt átalakítása magyar törekvésnek, és milyen mértékben nemzetközi trendnek?

– Abszolút az utóbbiról van szó, bár igaz, hogy a magyar kormány az elsők közt reagált a trendekre. A duális modell illeszkedik az uniós célkitűzések közé, amelyet a június végi, Rigai következtetések címen megjelent ajánlások is jól mutatnak. Ez a dokumentum a szakképzés fejlesztésének javasolt irányait határozza meg 2015-2020 között a tagállamok részére, amelyre itthon 130 milliárd forint áll rendelkezésre ezen időszak alatt.

Kapcsolódó Cikkek

  • 30 százalékkal nőhetnek a bérek

    30 százalékkal nőhetnek a bérek

    Vajon mi lehet a jelenlegi magyar gazdaságpolitika sikerének kulcsa? Miben működik másként az Orbán-kormány, mint elődei. György László: Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója című legújabb kötete ezekre az érdekes kérdésekre is választ ad.

  • Soros kottájából játszik az LMP

    Soros kottájából játszik az LMP

    A Lehet Más a Politika a korábbinál sokkal vehemensebben, agresszívabban támadja a Fidesz-kormányt, miközben Soros György bevándorláspárti tőzsdespekuláns hazai tevékenységének kommentálásától tartózkodnak – írja az origo.