EUR: 318,18 Ft
CHF: 270,86 Ft
2018. május 21., hétfő
Konstantin

Egyéb VI.kerület

Emlékek a járdába rejtve

Günter Demnig német képzőművész 25 éve járja a világot és botlatóköveket helyez el olyan házak elé, mely az utolsó ismert tartózkodási helye volt a holokauszt áldozatainak. Múlt héten 13 ilyen kő került ki a belvárosi kerületekbe.

német képzőművész járja a várost, és botlatóköveket helyeznek ki olyan házak elé, ahonnan a nácik elhurcoltak valakit.

Fotók:Keresztesi Balázs

– Veress Istvánné vagyok, született Grünbaum Lea, a szüleimnek és nagynénémnek szeretnék emléket állíttatni – magyarázta a Lokálnak az asszony a terézvárosi Huszár utca 6-os számú ház előtt. –Ebben a házban, a földszint 1-ben laktunk, szüleim Grünbaum Konyha néven kifőzdét üzemeltettek. Apámat munkaszolgálatra vitték és ott halt meg, nagynéném valószínűleg Auschwitzban, de nem tudjuk pontosan, anyám túlélte, mert megszökött, hiszen nekem megígérte. Én akkor 7 éves voltam. Először beadott egy árvaházba, onnan bevittek minket a gettóba. Amikor a nyilasok átvittek minket a gettóba, errefelé sétáltunk és megfordult a fejemben, hogy hazaszaladok. Szerencsére nem tettem, mert akkor megöltek volna. Édesanyám megkeresett és bujkáltunk 1945-ig. Utána visszajöttünk ide – mesélte Veress Istvánné, aki, amikor hallott Günter Demnig munkájáról, azonnal eldöntötte, hogy családja emlékére ő is szeretne botlatókövet elhelyeztetni. A járdába betonkockákat raknak be, amelyeknek tetején réztáblán örökítik meg az elhurcoltak nevét, lakhelyét és foglalkozását, helyenként a deportáltak meggyilkolásának helyszínét is.


német képzőművész járja a várost, és botlatóköveket helyeznek ki olyan házak elé, ahonnan a nácik elhurcoltak valakit.

Veress Istvánné

A botlatókövet az áldozat utolsó – még szabad akaratából választott – lakhelyének bejárata előtt illesztik a járdába. – 19 országban 53 ezer követ helyeztem el eddig. Egyre jobb az érzés, mert egyre több rokon, hozzátartozó jön el az eseményre – magyarázta lapunknak Günter Demnig. – Először mindig szomorúság van, de a végére mindenki örül és hálás, hogy most már van egy hely, ahol emlékezni tudnak. Az elhurcoltaknak, a koncentrációs táborokban elhunytaknak nincs sírja. Természetesen ez sem az, de az emlékezésre megfelelő. Nehéz, amivel foglalkozom, de szeretem. Jó érzés, hogy az egész világnak jelent valamit, amit csinálok. Ezt lélek nélkül nem lehet, és számomra ez művészet is. Demnig elmondta, reméli, hogy a kövek hatására a járókelők is elgondolkodnak, és ezek az apró jelzések a járdákon segítenek, hogy soha többet ne történhessen ilyan szörnyűség a világban.

német képzőművész járja a várost, és botlatóköveket helyeznek ki olyan házak elé, ahonnan a nácik elhurcoltak valakit.

Veress Istvánné úgy fogalmazott, nagyon hálás a lehetőségért, mert úgy érzi, rokonai most el lettek temetve és ráadásul együtt. –Így legalább lesz emlékük!


német képzőművész járja a várost, és botlatóköveket helyeznek ki olyan házak elé, ahonnan a nácik elhurcoltak valakit.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek