2017. december 15., péntek
Valér

Külföld

Megszületett a görög megállapodás

Hétfő reggel megszületett a megállapodás az előző délután megkezdődött brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldásáról – közölte hétfőn kora délelőtt Twitter-bejegyzésében Charles Michel belga kormányfő.

Ezt az információt néhány perccel később Joseph Muscat máltai kormányfő is megerősítette, szintén Twitter-beegyzésben. Görögországnak szigorú feltételeket kell teljesítenie a megállapodás értelmében – közölte az eurózóna-csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón Donald Tusk, az euróövezeti – valamint egyben az uniós – állam-, illetve kormányfők testületének az elnöke.  “A döntés esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete” – mondta. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Megjegyezte ugyanakkor: ezt még sok további lépésnek kell követnie.

Erősödött az euró, estek a periféria államkötvény-hozamai a megállapodás hírére

A közös európai pénz 0,3 százalékkal erősödött a dollárral szemben, megközelítve az 1,12-es szintet. Kora reggel 1,1140 körül alakult az árfolyama.


A tízéves olasz és spanyol államkötvények hozama 2,10 százalékra esett, ez több mint 1,6 százalékos csökkenés péntekhez képest. Az ugyanilyen futamidejű német papír hozama meredeken, több mint 5 százalékkal, 0,94 százalékra nőtt. Ezzel a két déli állam papírjainak a német Bundhoz viszonyított hozamfelára (spread) a hétfő reggeli bő 130 bázispontról 110 bázispont közelébe csökkent.

A magyar állampapírpiacot nem érintette a görög válság

A magyar állampapírpiacot nem érintette a görög válság, sem a Görögországgal kapcsolatos bizonytalanság – mondta Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán hétfőn. Egy válsághelyzetben a bizonytalanság jelenti a legfőbb problémát, amikor a befektetők nem tudják, hogy “jobbra vagy balra indul el a helyzet”. Ilyenkor mindenki kivár és megpróbál ráülni a pénzére, nem fekteti be – mondta.

A magyar helyzetben az volt a sajátos, hogy a külföldiek ugyan eladtak forint állampapírokat jelentős mértékben – nem feltétlenül a görög helyzet miatt – de ezt a magyar piac, a belföldi befektetők nagyon könnyedén meg tudták venni. Ebben szerepe van a kisbefektetőknek is, hiszen az államadósság finanszírozási igényének nagyobbik részét az elmúlt időszakban a lakosság biztosította. Ez rendkívül pozitív fejlemény – emelte ki.

Hozzátette: júniusban közel 161 milliárd forint volt a nettó állampapír-értékesítés, több mint 100 milliárd forintnyi kamatozó kincstárjegy lejárt, és efölött vett a lakosság még 130 milliárdnyit. Minden héten lejár kamatozó kincstárjegy és lehet venni újat, a lényeg, hogy a nettó értékesítés pozitív legyen – mondta.

Közlése szerint júniusban az egyéves kamatozó kincstárjegy volt a legnépszerűbb. Reményei szerint a következő időszakban a hosszabb futamidejű állampapírok iránt is megnő majd a lakossági kereslet. Az év egészét tekintve 60-40 százalékos az arány az egyéves futamidejű állampapírok javára a hosszabb lejáratúakkal szemben.

Kapcsolódó Cikkek