2017. december 18., hétfő
Auguszta

Belföld

Minden, ami tőlünk telhet

Az elmúlt két évben az Európába irányuló népvándorlási hullám egyik legfontosabb útvonala Magyarország lett. A magyar kormány a népvándorlás megítélésének és a hullám kezelésének kérdésében kemény álláspontot foglal el. Ez az álláspont mára elfogadott az Európai Unióban, illetve a kutatások azt mutatják, hogy bírja a magyar állampolgárok jelentős többségének egyértelmű támogatását is.

A legújabb közéleti viták éppen ezért immár nem is ekörül forognak. Az elmúlt hetekben az egyik leginkább vitatott ponttá a magyar-szerb határszakaszon komoly anyagi ráfordítások árán építeni kezdett kerítés vált. Azt hiszem, hogy mindannyian egyetérthetünk abban, hogy nem öröm egyik országhatárunkon sem kerítést látni. Úgy látom, hogy alapvetően a kormány sem örül a helyzetnek. Ez esetben viszont félre kell tenni az érzelmeket, s praktikus oldalról kell megvizsgálni a kérdést. Nem szabad irreális elvárásokat támasztanunk: jelen szituációban a kitűzendő célunk mindössze az lehet, hogy Magyarország szűnjön meg migrációs útvonalnak lenni. Ezzel összefüggésben viszont ne legyenek kétségeink se: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak szigorú, nemzetközi visszhangot is kiváltó erőteljes lépések képesek eljutni az embercsempészekhez, és bevett útvonalaik megváltoztatására kényszeríteni őket.


  • Jelenleg Görögország, Bulgária és Ceuta és Melilla nevű afrikai spanyol enklávék területén van kerítés az Európai Unióban.
  • Ezen kerítések hossza összesen nagyjából 102 km.
  • Európa külső határainak védelme az elkövetkezendő években (2020-ig) több mint 140 milliárd eurót fog felemészteni.

A Frontex, vagyis az európai határrendészeti ügynökség is állítja, hogy a korábban más határokon megépült kerítések egyrészt javítottak a helyzeten adminisztratív szempontból, ugyanis a kerítés és a határellenőrzés hatására a menekültkérők mindenképp a kijelölt határátlépési pontokon kénytelenek belépni az országba. Így mozgásuk jól kontrollálhatóvá válik. Az adatokból másrészt jól látszik az is, hogy a kerítés nemcsak kontrolláltabb viszonyokat teremt, hanem csökkenti magát az illegális migrációt is. A bolgár-török határra épített határzár átadása utána jelentősen csökkent az illegális határátlépők száma, ugyanis eleve kevesebben próbálkoztak és a hatóságok hatékonyabban is derítették fel ezeket az eseteket.

A korábbi eredményeket látva tehát joggal várhatunk valódi változást a szerb-magyar határszakaszon zajló építkezéstől. Azzal viszont tisztában kell lennünk, hogy az unióba irányuló népvándorlási hullámmal kapcsolatban Magyarország jelen körülmények között ennyit tud megtenni. Teljesíti az uniós jogi kötelezettségeit, megóvja az országot az átvonuló hullám negatív hatásaitól és megpróbál minden érintettnek emberhez méltó körülményeket biztosítani. Minden más csak közös európai fellépéssel oldható meg.


Orbán Balázs

kutatási igazgató

Századvég Alapítvány

 

„A kerítés célja, hogy a migránsokat a hivatalos ellenőrző pontok felé terelje. Ezzel lehetővé válik, hogy szűkös erőforrásaink mellett is hatékony határvédelmet tudjunk ellátni. (…) A hivatalos ellenőrzőpontokon való belépés a migránsok számára is sokkal biztonságosabb. Hiszen nem kell a saját és gyermekeik testi épségét kockáztatni az ismeretlen terepen és a nehéz környezeti viszonyok között.”

Philip Gounev, Bulgária belügyminiszter-helyettese

„Bár a kerítés megépítését nem tartja az ENSZ a legjobb megoldásnak,(…) mégis látni kell, hogy Bulgária mint Európa legszegényebb országa, erején felül küzd a többszörösére nőtt menekültáradattal.”

Boris Cheshirkov, az ENSZ Menekültügyi Főigazgatóságának szóvivője.

Kapcsolódó Cikkek

  • Saját márkanevet építenek ki a szabolcsi almának

    Saját márkanevet építenek ki a szabolcsi almának

    Egyelőre csak belföldön elképzelhető, többéves folyamat és kitartó munka eredményeként, hogy saját márkanevet építsenek ki a szabolcsi almának – mondta a Magyar Hírlapnak Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke.

  • Bakondi: A szolidaritás nem jelentheti a kvótáknak megfelelést

    Bakondi: A szolidaritás nem jelentheti a kvótáknak megfelelést

    A szolidaritás és az európaiság nem jelentheti csak a betelepítési kvótáknak megfelelést – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán az ott korábban elhangzott európai parlamenti képviselői interjúkra reagálva.