2017. december 12., kedd
Gabriella

Külföld

Nem érint minket a görög válság

Nem múlik el nap anélkül, hogy a görög helyzettel címlapon foglalkozzanak a hazai nyomtatott és internetes orgánumok. A legfontosabb kérdés, hogy milyen hatása lehet egy esetleges görög kilépésnek és mennyiben érintené ez Magyarországot?

A rövid válasz az, hogy nem igazán: a görögökkel folytatott kereskedelmi kapcsolatunk minimális, hasonlóan a bankrendszer kitettségéhez. Az athéni válság a forint árfolyamára és az állampapírok hozamára lehet némi hatással. Előbbit már úgy tűnik beárazta a piac, utóbbinál viszont elképzelhető, hogy a befektetők elfordulnak a régiótól, valamelyest növelve ezzel az állampapírok hozamát. Drasztikus hatásra nem kell számítani, de ez valamivel megdrágíthatja az állami adóság finanszírozását.


Amiért mégis érdemes odafigyelnünk a görög helyzetre, az a hosszú távú hatás, ugyanis az eurózónából való kilépés egy eddig ismeretlen helyzet elé állítaná az Európai Uniót. Épp ezért a döntés pontos hatása gyakorlatilag felmérhetetlen. Az biztos, hogy rövidtávon komoly sokkot okozna a helyi gazdaságnak: Görögországban növekvő munkanélküliséggel, elszabaduló inflációval és ezek hatására akár polgári engedetlenséggel kell számolni.

Hosszú távon viszont az euróval fizető – és az eurózónába igyekvő országok – akár jól is járhatnak azzal, ha megszabadulnak a görög „ballaszttól”: optimistább szakértők szerint eleinte valóban fájdalmas lenne a kilépés, de a drachma visszaállítása végül a görög gazdaságot és az eurózónát is erősebbé tenné. Bizonyos számítások szerint a „Grexit” mindössze 0,2-0,4 százalékos lassulást eredményezne Európában, ami össze sem hasonlítható a 2008-as vagy a 2010-es gazdasági válság hatásaival.

Kapcsolódó Cikkek