2017. december 13., szerda
Luca, Otília

Külföld

Puhl Sándor játékvezető 60 éves

Kedden tölti be 60. életévét Puhl Sándor, akit négyszer választottak meg a világ legjobb futballbírójának és aki első magyarként vezetett világbajnoki döntőt.

Budapest, 2004. december 28. Lothar Matthäus, a válogatott szövetségi kapitánya (b) és Puhl Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség alelnöke (j) beszélget a Magyar Labdarúgó Szövetség évzáró bankettjén, amelyen átadják az MLSZ új Mercedes autóbuszát.  MTI Fotó: Illyés Tibor

Lothar Matthäus és Puhl Sándor
MTI Fotó: Illyés Tibor

1955. július 14-én született Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emődön nevelkedett. Játékvezetői vizsgáját tizenöt éves korában, 1970-ben tette le Mezőkövesden, és egy évre rá már az Ónod-Varbó megyei rangadót vezette. 1978-ban minősítették NB III-as bírónak, majd 1982-ben kezdett az országos keret tagjaként működni az NB II-ben. Az NB I-ben 1984-ben bíráskodott először egy Vasas-Csepel mérkőzésen, melyet a házigazdák nyertek 3-0-ra. Egyik mentora Jaczina Róbert korábbi nemzetközi játékvezető volt. Pályafutása során összesen 225 NB I-es találkozón fújta a sípot, amivel a magyar örökranglistán a második helyre került Bede Ferenc mögé. Második ligás mérkőzéseinek száma 36.


Nemzetközi karrierje 1988-ban kezdődött, amikor 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött a Magyar Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága nemzetközi játékvezetőnek terjesztette fel. Több válogatott és európai kupamérkőzést vezetett, segített partbíróként, illetve negyedik bíróként. UEFA-besorolás szerint a “mester” kategóriában tevékenykedett. 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot.

1991-ben a portugáliai ifjúsági labdarúgó-világbajnokságra delegálták, 1992-ben Vágner László társaságában első magyarként vezethetett mérkőzéseket a katari nemzeti bajnokságban, 1997-ben pedig a Borussia Dortmund-Juventus Bajnokok Ligája-fináléban volt sípmester. Ugyanebben az évben a Manchester United FC-Feyenoord Bajnokok Ligája-mérkőzésen nem (eléggé) torolt meg egy durva szabálytalanságot, amiért féléves “szabadságra” küldték, s ezért nem kapott meghívást az 1998-as vb-re.


Játékvezetői tevékenységének elősegítése érdekében állandó partjelzőket, segítőket jelöltek ki mellé: eleinte a Márton Sándor-Varga László, majd a Hamar László-dr. Bozóky Imre (a későbbi MLSZ-elnök) páros támogatásával jutott egyre magasabbra a világ játékvezetői ranglétráján.

Nagyvárad (Oradea), 2010. november 13. Puhl Sándor labdarúgó, többször a világ legjobbjának választott játékvezető (b), Albert Flórián aranylabdás válogatott labdarúgó (b2), Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egykori hátvédje, a magyarországi öregfiúk csapatának tiszteletbeli trénere (b3) és Jenei Imre, a magyar és a román labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya (j) kezdőrúgáshoz készülődik a 100 éve alakult Nagyváradi Atlétikai Club (NAC) tiszteletére rendezett Nagy idők focija című gálán, Nagyváradon. MTI Fotó: Oláh Tibor

Nagyvárad (Oradea), 2010. november 13.
Puhl Sándor labdarúgó, többször a világ legjobbjának választott játékvezető (b), Albert Flórián aranylabdás válogatott labdarúgó (b2), Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egykori hátvédje, a magyarországi öregfiúk csapatának tiszteletbeli trénere (b3) és Jenei Imre, a magyar és a román labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya.
MTI Fotó: Oláh Tibor

Két Európa-bajnokságon is közreműködött: az 1992-es svédországi kontinensviadalon és az 1996-os angliai tornán. A magyar futballbíráskodás legnagyobb sikereként négy mérkőzést vezetett az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban, köztük a Brazília-Olaszország döntőt, ahol tizenegyesekkel Brazília győzött. Pályafutása során összesen 70 nemzetközi találkozót (köztük 30 válogatott mérkőzést) vezetett, játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be.

2001-2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség kinevezte a játékvezetői bizottság és az önálló, érdekvédelmi szervezetként működő játékvezetői testület elnökének, 2000 és 2006 között az MLSZ alelnöke is volt. 2006-ig a MOB tagjaként ő képviselte a labdarúgást a hazai olimpiai mozgalomban. 2002-től 2007-ig tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, az UEFA pedig rendszeresen foglalkoztatta nemzetközi mérkőzések játékvezető-ellenőreként. 2011 óta az MLSZ játékvezetői bizottságának egyik alelnöke, emellett a Sport TV szakkommentátoraként tevékenykedett.

A labdarúgás statisztikájával és történetével foglalkozó szervezet (IFFHS) sorozatban négyszer (1994, 1995, 1996, 1997) választotta meg Puhl Sándort a világ legjobb játékvezetőjének. 2011-ben az IFFHS az elmúlt negyed évszázad hatodik legjobb játékvezetőjének választotta. Itthon elnyerte az Aranysípot, s kétszer lett Magyarország legjobb játékvezetője (1992, 1995). Az 1994-es világbajnoki döntő vezetésének emlékére megkapta a világkupa kicsinyített mását. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztkeresztjével tüntették ki, Eger és Emőd városa díszpolgárává fogadta.

Kapcsolódó Cikkek

  • Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Levesválasztása buktatott le egy gyilkost Indiában: a bűntett elkövetője ugyanis, aki ellopta áldozata személyazonosságát, vegetáriánus ételt kért egy kórházban.

  • Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    A német kormány nem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azt a véleményét, miszerint a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – mondta szerdán Berlinben egy német kormányzati forrás.