EUR: 313,16 Ft
CHF: 290,48 Ft
2016. december 03., szombat
Ferenc, Olívia

Egyéb IV.kerület

Várai Mihálynak van rálátása a kerületre

Várai Mihály önarcképe

Várai Mihály önarcképe

Talán nincs is Újpestnek olyan apró apró zuga, amit Várai Mihály ne örökített volna meg az utókor számára. Legutóbb madártávlatból fotózta kedvenc városát, de fotóriporterként lencsevégre kapja a kerület valamennyi kedves pillanatát, és dokumentálja az idő múlását is. 

– Mióta fotózza Újpestet?

– 1988-ban költöztem Káposztásmegyerre és éppen a lakásvásárlás miatt kellett néhány fotós cuccomtól megválni, így sajnos nem mondhatom azt, hogy azóta. A család és a munka kötötte le akkoriban, bár a szememmel exponáltam és figyeltem, hogy mit lenne érdemes fotózni. A víztorony tetejére 2007-ben volt lehetőségem feljutni, természetesen akkor már fényképezőgéppel mentem, nagyszerű élményvolt. 2011-ben kerültem külsősként az Újpesti Naplóhoz, onnantól hivatás szerűen fotózom a városrészt.

– Mi az, amire még rá tud itt csodálkozni?

– Szinte mindenre. Folyamatosan változik a város. Megújuló utcák, terek, mind-mind remek téma egy fotóriporternek. Rengeteg hétvégi program van sportos, családias vagy kulturális az Ady Endre Művelődési központban. Szóval lehet itt nem csodálkozni?

 

Újpesti látkép, repülőről (fotók: Várai Mihály)

Újpesti látkép, repülőről (fotók: Várai Mihály)

– Honnan jött az ötlet, hogy „madártávaltból” is bemutassa a várost?

– Mindig szerettem extrém helyekre mászni, persze nem csak a fotó kedvéért. Talán a barlangász múltam is sejteti ezt. Örömmel tölt el, hogy a József-hegyi barlangot 1984-ben a Rózsadombi Kinizsi Hegymászó és Barlangkutató Sportegyesület tagjaként a barátaimmal együtt tártuk és térképeztük fel. Szóval alaphelyzet nálam, hogy amit lehet, megmászok. Egy alkalommal egy cikkhez repülőre is ültem, hogy  Káposztásmegyert felülről fotózzam. Munkám során sokszor „kell” – ez belső kényszer – panelházak tetejére menni, hogy a lehető legszemléletesebben láttassam például egy tér felújítását. Az utca szintjéről szinte mindenki láthatja azt, aki arra jár, de csak keveseknek adatik meg, hogy felülről élvezze, az új tér látványát utalok itt a frissen felújított Rózsavirág térre. Fotóim által nem csak azok a családok láthatják, akik éppen a közeli házakban laknak. Ilyen alkalmakkor, amikor a tetőn vagyok természetes, hogy körülnézek, más látványosságot keresve és szerencsére akad, mit fotózni. Elég jól látható a Megyeri híd, a víztorony az SZTK épülete. Ezeket a képeket, amelyek nem szorosan tartoznak egy adott munkához, összegyűjtöttük Baski Sándor kollégámmal és Újpest-Káposztásmegyer közösségi oldalán képgalériába gyűjtöttük és megosztottuk. Remélve, hogy tetszik a netezőknek.

Így néz ki a város a Víztorony tetejéről

Így néz ki a város a Víztorony tetejéről

– Nincs tériszonya?

– Egykori barlangkutatóként és ipari alpinistaként fura lenne. Persze szoknom kellett a látványt, de ipari alpinista barátaim mellett biztonságban voltam. Ők segítettek a feljutásban. Legutóbb  a Megyeri-híd pilonján voltam, ami 100 méteres. Előtte pedig az Empire State Building tetején, ami 381 méter magas, természetesen lifttel mentem fel. „Szédítő” látvány fogadott. Csakúgy, mint most a kémény tetején. Szerencsére a hőerőműben nyitottak voltak az ötlethez. Néhány feltételnek azonban meg kellett felelnem: orvosi igazolást kellett vinnem arról, hogy magasban dolgozhatok, munka- és tűzvédelmi oktatáson vettem részt azokkal a segítőimmel, akik engem is és a felszerelésemet biztonságban feljuttattak. És, hogy hogyan kerültem fel a magasba? Izommal… 144 méter magas létrát másztunk meg. De megérte!

Megyeri híd IMG_2414T

A Megyeri-híd oszlopai. Szipál Martin fotóművész azt mondta: egy baj van vele, hogy nem ő fotózta

– Mi ragadja meg a fotós szemét, a pillanat, vagy a téma?

– Mikor mi. A pillanat is és a téma is. Szeretem az arcokat nézni is és fotózni is, de ugyanúgy a kezeket is. Mind a kettő elég kifejező. Mindent szeretek fotózni, ami fotózható.

Töréspont a sportnapon

Töréspont a sportnapon

Kapcsolódó Cikkek