2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Külföld

A II. világháború óta nem volt ekkora menekültválság

A második világháború óta eltelt idő “legrosszabb menekültválságával” kell most szembenéznie a világnak, Európának pedig ki kell vennie a részét a probléma civilizált megoldásából – jelentette ki pénteken Brüsszelben az Európai Unió menekültügyi biztosa. Beszélt arról is, hogy az EU további támogatás lehetőségét vizsgálja Magyarországnak, Görögországnak és Ausztriának.

“Amit tennünk kell, és amit az (Európai) Bizottság már tesz is, az az, hogy a rendszerünket úgy kell alakítani, hogy megfelelő, civilizált és európai módon tudjuk kezelni ezt a problémát” – hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz egy sajtótájékoztatón.


Mint mondta, a világon a második világháború óta nem volt példa ilyen mértékű menekültválságra.

Avramopulosz szólt arról is, hogy az Európai Bizottság további pénzügyi segítségnyújtás lehetőségét vizsgálja a menekültáradat kezeléséhez Magyarországnak, Görögországnak és Ausztriának. Elmondta, hogy jelenleg egy független bizottság egy osztrák támogatási kérelmet vizsgál. Hasonló kérelemre számít a bizottság Franciaország részéről is, tekintettel a calais-i menekültválságra. Közölte, hogy napokon belül Calais-ba utazik, hogy a helyszínen tájékozódjék, és törökországi látogatást is tervez, ahol az ottani kormánnyal szintén a bevándorlásról fog tárgyalni.


Az APA osztrák hírügynökség úgy értesült, hogy Ausztria 5,4 millió eurónyi rendkívüli támogatást kért Brüsszeltől. A belügyi tárcánál Bécsben azt közölték, hogy a pénzt az alapvető ellátás finanszírozására kívánják fordítani.

Dimitrisz Avramopulosz kiemelte, hogy az európai uniós tagállamok közül Olaszország és Görögország mellett Magyarország van a legjobban kitéve a menekültáradatnak. Kitért arra, hogy a bizottság Magyarországtól csütörtökön egy 8 millió eurós (közel 2,5 milliárd forintos) rendkívüli segélyre vonatkozó kérést kapott, amelyet az uniós hatóságok késlekedés nélkül “kezelni fognak”. Szólt arról is, hogy Budapest kezdeményezésére szeptember végén vagy október elején magas szintű konferenciát tartanak Magyarországon a Nyugat-Balkán felől Magyarországra irányuló megnövekedett menekülthullám okozta kihívások kezelésére.

A biztos kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unióba irányuló migráció egyik kapuja lett. Az elmúlt hónapban 35 ezer menekült érkezett az országba – emlékeztetett Avramopulosz. Kitért a magyar-szerb határon épülő – a menekültáradat megállítására hivatott – kerítés ügyére is. Mint mondta, a bizottság nem támogatja a kerítések használatát, és inkább “alternatív intézkedésekre” biztatja az uniós tagállamokat.

Brüsszeli sajtóértekezletén Avramopulosz felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több menekült a balkáni államokon keresztül éri el az Európai Unió területét. Elítélte ezeknek a tranzitországoknak a tétlenségét az illegális migrációval szemben, és felszólította őket, hogy tegyenek lépéseket az embercsempészek által egyre inkább bejáratott útvonal lezárására.

“A balkáni útvonal azért áll még mindig nyitva az illegális bevándorlás előtt, mert egyes országok (a térségben) nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, hogy ellenőrzés alá vonják a helyzetet” – mutatott rá. “Ezeknek az uniós csatlakozásra vágyó országoknak, meg kell érteniük, hogy érintett felek ebben a kérdésben, és segíteniük kell nekünk a migráció kezelésében” – hangsúlyozta, anélkül, hogy megnevezett volna egyet is a térség országai közül.

Az Ázsia és Afrika felől Görögországba érkező migránsok Albánián vagy Macedónián át, Koszovót és Szerbiát érintve lépnek be az uniós országok területére, de a balkáni tranzitországokból is sokan indulnak útnak az EU felé.

Avramopulosz, aki maga is görög, különösen nehéznek nevezte a görögországi helyzetet. A biztos csütörtökön Athénba látogatott, ahol a kormány képviselőivel, valamint Kósz szigetének illetékeseivel és polgármesterével – a török partok közelében fekvő szigeten már mintegy 7 ezer migráns tartózkodik – a menekülthelyzetről tárgyalt. Mint mondta, a mediterrán ország további összeget fog igényelni a migránsválság kezeléséhez.

Megerősítette, hogy az Európai Bizottság még az év vége előtt javaslatot tesz a menekültek elosztására a tagállamok között egy meghatározott, hosszú távra szóló kulcs szerint. Óvott attól, hogy a jelenlegi menekültválságban teret nyerjen a populizmus és az idegenellenesség. Mindazonáltal – hangsúlyozta – a bizottság semmit sem kényszeríthet a tagállamokra. “Nem az a feladatunk, hogy kényszerítsünk, hanem hogy meggyőzzünk” – jelentette ki.

Kapcsolódó Cikkek

  • Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Levesválasztása buktatott le egy gyilkost Indiában: a bűntett elkövetője ugyanis, aki ellopta áldozata személyazonosságát, vegetáriánus ételt kért egy kórházban.

  • Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    A német kormány nem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azt a véleményét, miszerint a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – mondta szerdán Berlinben egy német kormányzati forrás.