2017. december 16., szombat
Etelka, Aletta

Aktuális

Balkáni körülmények a balkáni menekültügyben

Éppen egy hónapja, hogy a magyar kormány meghatározta a nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított országok listáját. A gyűjtésbe bekerült Görögország és Szerbia is, a döntés pedig – tűnjék bármilyen furcsának is – komoly visszhangot váltott ki, mondván, hogy ezek az államok közel sem tekinthetőek biztonságosnak. A Lokál annak próbált meg utána járni, hogy miként lehetséges, hogy egy több évtizede EU-tag, illetve egy tagjelölt ország mégis kockázatosnak minősül.

Folyosói pletykák szólnak arról, hogy mind a görögök, mind pedig a szerbek szándékosan arra játszanak, hogy a területükön áthaladó migránsokat minél előbb “átlökjék” nyugatabbra – nyilatkozta lapunknak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy erre vonatkozóan konkrét bizonyíték egyelőre nincs.  Az viszont tény, hogy Athén 1981 óta tagja az Európai Uniónak, Belgráddal pedig évek óta zajlanak a csatlakozási tárgyalások, vagyis adná magát, hogy a két ország kellőképpen kiépített szociális rendszerrel bírjon.


menekült, migráns, bevándorlás (Fotó: MTI)

Egyenes beszéd (Fotó: MTI)

Szánthó emlékeztetett rá, hogy éppen a helléneket érte súlyos kritika az unió néhány tagjától, mivel azt tapasztalták, hogy Görögország tudatosan nem regisztrálja a határaira érkező menekülteket. A szakértő szerint viszont nem csak erről lehet szó. – Az országok jelenlegi menekültügyi rendszerét, azon belül a vonatkozó humán- és fizikai infrastruktúrákat eredetileg nem válsághelyzetekhez szabták, hanem egy “normális” szinthez – mutatott rá. A biztonságosság aktuális mércéje ráadásul túlzóan magas standardokat használ, vagyis ez alapján talán ha Svédország büszkélkedhetne egyedül ilyen minősítéssel.

De hogy mi is pontosan ez a mérce, az közel sem egyértelmű. Iván Júlia a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint végső soron a bevándorlási hivatal kompetenciája eldönteni, hogy az egyedi ügyekben melyik állam tekinthető kockázatmentesnek. – Ebben fontos sarokpont, hogy a szóban forgó ország részese-e a jelentősebb nemzetközi emberi jogi egyezményeknek, a belső jogrendje pedig alkalmas-e a védelem megadására – sorolta.


Persze jó volna, ha az alapvető jogokat nem csak papíron biztosítanák, hanem a gyakorlatban is. Iván szerint spekulatív azt feltételezni, hogy egy adott állam direkt sértené meg az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit, azt viszont kijelentette, hogy a szakemberek egyöntetű álláspontja, hogy a görög menekültügy 2011 óta gyakorlatilag működésképtelen. Akkor a strasbourgi bíróság embertelennek deklarálta az ottani körülményeket, egy Belgiumból oda visszatoloncolt férfi ügye kapcsán pedig a belgákat is elmarasztalta. – Azóta egy menekültet sem küldtek vissza Görögországba, igaz, a helyi viszonyokban sem történt változás – mondta. Szerbia hasonlóan nagyvonalúan lendül túl a menekültügyi tennivalókon: tavaly 20 ezer kérelem közül csupán 18-at fogadott be, mindösszesen pedig négyszáz férőhelyet tart fenn migránsoknak.

Magyarkanizsa, Szerbia, bevándorlás, menekültek (Fotó: MTI)

Minden szerb út kifelé vezet (Fotó: Molnár Edvárd, MTI)

Athén és Belgrád tehát egyelőre ügyesen navigál a menekülthullámok között, kérdés, hogy meddig éri meg nekik. Nemzetközi fórumokon ugyanis jóvátételre szoríthatják azokat, akik nem tartják be az uniós, vagy más globális jogelveket. A két ország trükközését pedig már Európa sem nézi jó szemmel, egyfajta válaszként pedig az uniós belügyminiszterek a teljes nyugat-balkáni térséget biztonságosnak minősítették néhány héttel ezelőtt. Az elvi lehetőség tehát már adott, hogy megkezdődjenek a visszaküldések.

Kapcsolódó Cikkek