2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Belföld

Kínos elébe menni a bajnak

Ugyan az eszközhiányból fakadóan túlterhelt a gyermekvédelmi rendszer, még így is tud mit kezdeni a veszélyeztetett családokkal. Az egyre több problémás eset viszont sokszor észrevétlen marad, mert az érintetteknek kínos jelezni a bajt a hatóságok felé. A szakértő szerint értékválság van, az utóbbi krízisidőszak nyomai pedig most ütköznek ki a társadalmon.

gyermekvédelem, illusztráció

Egyedül a gyermekvédelem sem megy

– Az elmúlt években egyre nő az olyan családok száma, amelyek valamilyen formában veszélyeztetettnek számítanak – nyilatkozta a Lokálnak a Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (MACSGYOE) elnöke. Takács Imre elmondta, hogy ugyan intő jelek mindig vannak, ezek felgöngyölítése viszont gyakorlatilag lehetetlen anélkül, hogy az érintettek beszéljenek a problémáról. – A szomszédoknak, rokonságnak kínos belemászni más dolgába, őket a jog sem kötelezi, hogy jelezzék a bajt. A házas- vagy élettárs pedig leginkább azért hallgat az ügyről, mert sokszor anyagi veszteséggel jár a bántalmazó fél kiemelése – mutatott rá.


Az ellátórendszer jelenleg kétpólusú: egyfelől a családsegítő igyekszik felvenni a kesztyűt, másfelől pedig a gyermekjóléti szolgálat felel a kiskorúak biztonságáért. Jövőre a két ág összeolvad, amely döntés a szakember szerint szakmailag támogatandó, a pénzügyi nehézségek viszont továbbra sem tűnnek megoldottnak. Takács úgy látja, hogy szükség volna a rendszerben dolgozók speciális képzésére, hiszen olyan új krízisszituációkba kerülhetnek, amelyek kezelhetetlenek a szükséges felkészítés nélkül. – Az elmúlt időszakok válságai most gyűrűznek le a társadalom szintjére, az anyagi bizonytalanság, illetve az ebből fakadó pszichés terhek pedig hordozói a családon belüli agressziónak – vélekedett.

Ezért üdvözölné, ha a háziorvosok mentálhigiénés tanácsadást is folytatnának a fizikai gyógyítás mellett, amely egyébként a védőhálót is tehermentesíthetné (átlagosan negyven család jut egy-egy családsegítős, vagy gyermekjólétis kollégára). A MACSGYOE elnöke ugyanakkor azt is elismeri, hogy hiába az alapellátás szélesítése, társadalmi szintű beavatkozás hiányában nem várható radikális javulás. Szerinte elengedhetetlen a jogi háttér megfelelő szerepvállalása is, hiszen az erőszak megjelenésének egyik gyökere a válásokkor megállapított láthatás. – Ebben körültekintőbben kell eljárni, számtalan példa mutatja, hogy a gyermekek elhelyezésénél hibásan döntöttek a bíróságok – hívta fel a figyelmet Takács.


Kapcsolódó Cikkek