2017. december 16., szombat
Etelka, Aletta

Belföld

Jelentősen javult a kormányfő megítélése

Nyár eleje óta jelentősen javult Orbán Viktor kormányfő megítélése a közvéleményben – derült ki a Századvég legfrissebb kutatásából.

A kormányfő leginkább a magukat középen állónak vagy jobboldalinak tartók, a Fidesz és a Jobbik szavazói és azok körében javított, akik 2014-ben a Fideszre voksoltak, de közben eltávolodtak a kormánypárttól.


Orbán Viktor megítélése a közvéleményben 2014 decemberére érzékelhetően romlott a parlamenti és később az önkormányzati választásokon aratott győzelmek után. A belpolitikai viták, a nemzetközi támadások kereszttüzében a kormányfő imázsa sem maradt érintetlen, ahogy a Fidesz támogatottsága sem.

Szemelypref_abra_01

Ez a folyamat 2015 tavaszán szakadt meg, nagyjából abban az időben, amikor jelentősebb változás következett be a Fidesz politikájában. A makrogazdasági előrelépésekkel és az új nemzeti konzultációval párhuzamosan a miniszterelnök megítélése is javulni kezdett.


Ma a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozik róla kedvezően, az év elején ez az érték 40–42 százalék volt. A legjelentősebb javulást a magukat középen állónak (ideológiai értelemben nem elkötelezettek), a magukat jobboldalinak tartók, a Fidesz- és a Jobbikszavazók, illetve a Fidesztől a választások óta eltávolodók körében könyvelheti el.

Szemelypref_abra_02
Ugyanezen mutató mentén Schiffer András (LMP) kedvelőinek aránya a teljes népességen belül 29 százalék. Vona Gáborról (Jobbik) jelenleg a válaszadók 24 százaléka nyilatkozik kedvezően. Tóbiás József MSZP-elnök 17, Gyurcsány Ferenc (DK) pedig 16 százalékon áll.

Ha választani kellene a megkérdezetteknek a Fidesz és a Jobbik között, a válaszadók 56 százaléka a Fideszt tartja alkalmasabbnak az ország vezetésére, a Jobbikot 16 százalék.

A kutatás módszertana
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2015. szeptember 1–4. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATImódszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.

Kapcsolódó Cikkek