2017. december 13., szerda
Luca, Otília

Külföld

Megszavazták a menekültkvótákat

Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között.

Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times című lap értesülése szerint egy éven belül döntenek.


Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.

Szerbia szerda éjfélig adott ultimátumot Horvátországnak: amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a teljes határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket tesz – jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic szerb kormányfő.


A miniszterelnök hozzátette: folyamatosan tárgyal horvát kollégájával, Zoran Milanoviccsal. Ugyanakkor közölte, hogy a szerb kormány felhatalmazta arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, akkor három szintű – politikai, jogi és gazdasági – válaszlépéseket foganatosítson az ország érdekeinek megóvása érdekében.

A horvát miniszterelnök azt üzente Szerbiának, hogy “szórja szét a migránsokat, küldjön valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is”.

Horvátország kedden délután feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt. Ugyanakkor a két ország közti további hét átkelőhelyen továbbra is életben van a Zágráb által korábban a migránsáradat miatt elrendelt határzár.

Zavargások törtek ki kedd délután Horvátországban az opatovaci befogadótábornál – jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója. A tudósítás szerint kedd délután “kitört a tömeg” a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszokat. Bejelentkezésekor épp egy ájult embert emeltek ki a tömegből. Az M1 munkatársa látott a buszokhoz siető, gyermeküket magukhoz szorító nőket, de felnőtt férfiak is dulakodva igyekeztek feljutni a buszokra.

Angela Merkel német kancellár kijelentette: az európai menekültválság megoldásához küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is. Merkel kiemelte: a menekültek beáramlása Európába “nagyon rendezetlenül” zajlik, de ennek ellenére “meg kell, és meg is fogunk birkózni” vele. Ehhez szükség van a “rend jeleire”, így az uniós külső határok biztosítására – mondta a kancellár. Görögország uniós külső határának biztosításához pedig elengedhetetlenül szükséges Törökország támogatása – tette hozzá. – A menekültválságban “megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével” – idézte Angela Merkel szavait az AFP hírügynökség.

Szükségesnek nevezte a Szíriával szomszédos országok támogatását Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, miután felkeresett egy menekülttábort Jordániában. “Jordániában és Libanonban a táborok lakóinak többsége még reménykedik benne, hogy hazatérhet. Ha elveszítik a reményt, ha a legmélyebb szegénységben kell itt élniük, vagy ha a gyerekeik nem járhatnak többé iskolába, akkor ők is útnak indulnak” – mondta.

Az ENSZ menekültügyi hivatala felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program. Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember érkezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik.

Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint “a menekültválság Európa működését és létének lényegét” kérdőjelezi meg. “Illúzió azt hinni, hogy mindenki boldogulhat a nemzeti határok visszaállításával. De tisztességesen meg kell mondani, hogy a menekültekkel szemben szükséges szolidaritáson túl nem tárhatjuk ki a kapukat minden gazdasági migráns előtt. Egyébként mi fog történni? Káosz, szétesés, a szélsőségek megerősödése, beleértve a gondolkodást is, és súlyos következmények Európa számára minden szinten” – fogalmazott.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OEC D) megállapította: nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik, de Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival “képes lenne szembenézni” vele.

Az OECD szerint a főbb kibocsátó országokban, Szíriában, Líbiában, Afganisztánban, és Irakban rövid távon és részben középtávon sem várható a helyzet javulása, továbbá Afrika egyes térségeiben a gazdasági és demográfiai tényezők, valamint a Nyugat-Balkán magas szegénységi és munkanélküliségi szintje miatt is fennáll egy újabb migrációs hullám kialakulásának a lehetősége.

Az Európai Bizottság annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a migránsválságot olyan “rendkívüli körülménynek” nyilvánítsa, amely az európai költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését teszi lehetővé – közölte Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. Ausztria és Olaszország már kérte Brüsszeltől, hogy alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum azon cikkelyét, amely rendkívüli helyzetben engedélyezi, hogy a költségvetési hiány meghaladja a GDP-arányos 3 százalékot.

Kapcsolódó Cikkek