2017. december 13., szerda
Luca, Otília

Belföld

Mitől függ a nyugdíjunk összege?

Az öregségi nyugdíj összege (a nők kedvezményes nyugdíja esetében is) két tényezőtől függ: az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó „életpálya-átlagkereset” összegétől.

Ezt a számított keresetet azért hívjuk életpálya-átlagkeresetnek, nehogy összekeverjük az aktív dolgozó korunkban megszokott havi átlagkereset fogalmával. Nagyon sokan kérdezték, hogy ugye, a nyugdíjuk az utolsó havi átlagkeresetük 70−80 százaléka körül alakul majd? A válasz: statisztikailag igen, de egyénileg nem, a szó hétköznapi értelmében vett utolsó havi – vagy az utolsó évi, az utolsó 5 évi, az utolsó 10 évi – átlagkeresetükből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíjuk összege.


A nyugdíj induló összegének számítási képlete viszonylag egyszerű: az életünk során megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári naponként) mért tartamától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a havi nettó „életpálya-átlagkeresetünk” összegét.

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől, a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig — ez az átlagszámítási időszak — elért, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha rendelkezünk ezen időszak legalább fele részére keresettel. (Nyugdíjjárulék-alapot képező kereset az, amely után a mindenkori előírt nyugdíjcélú járulékokat fizettük, vagy a törvény ez alól mentességet biztosított.)


Ha az átlagszámítási időszak legalább felére nem rendelkezünk ilyen keresettel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe (vagyis 1987. december 31-étől visszafelé kell lépegetni). Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időszakokra az ezen időszakokban érvényes minimálbér arányos összegét kell számításba venni.

A nettó havi életpálya-átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért, figyelembe vehető bruttó kereseteket naptári évenként csökkenteni kell

(1) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével (ez a „járuléktalanítás” folyamata), majd

(2) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított — az adott naptári évi adószabályok szerint megképzett — összegével (ez az „adótlanítás” folyamata).

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket − az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve − a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (ez a „valorizálás” folyamata). Így a 2015-ben történő nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2013-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik.

A fenti három lépéssel − járuléktalanítás, adótlanítás, valorizálás − meghatározott keresetek együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amely napokon keresetünk volt (ez az osztószám). Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. Nem kell viszont számításba venni a fizetés nélküli időszakokat, különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz és a katonai vagy polgári szolgálat időtartamát.

Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (így kapjuk meg az éves átlagkeresetet), amit el kell osztani 12-vel. Így kapjuk meg a havi nettó „életpálya-átlagkereset” összegét. Vagyis csak majdnem, mert az így kiszámított átlagkeresetet a törvényben meghatározott összeg (jelenleg 372 ezer Ft) felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni (ez a „degresszálás” folyamata).

Az így már tényleg megkapott nettó átlagkeresetet ezután meg kell szorozni a törvény által előírt nyugdíjszorzóval. (Ez például 30 év után 68, 40 év után 80, 45 év után 90, 50 év után 100 százalék.) A számított nettó átlagkereset összegének e százalékos mértéke lesz az öregségi nyugdíjunk induló összege.

További részleteket talál – minden nyugdíjjal kapcsolatos témában – a honlapomon, ahol ingyenesen megválaszolom a konkrét kérdését is.

Dr. Farkas András

www.nyugdijguru.hu

www.facebook.com/nyugdijguru

Kapcsolódó Cikkek

  • Ukrán oktatási törvény: A tét az anyanyelvi oktatás

    Ukrán oktatási törvény: A tét az anyanyelvi oktatás

    Trócsányi László igazságügyi miniszter bízik abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni az oktatási törvény ügyében, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség jogos érdekeit, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján.

  • 900 kilométer gyorsforgalmi út épül 2022-ig

    900 kilométer gyorsforgalmi út épül 2022-ig

    A közlekedésfejlesztés az elmúlt évek kormányzati politikájának nyertese Magyarországon, ezt támasztja alá, hogy a kormány 2022-ig 2500 milliárd forintot fordít 900 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat építésére, a pénz 55 százalékát a magyar költségvetés, 45 százalékát pedig az Európai Unió biztosítja – mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

  • Novák Katalin: Még karácsony előtt kiutalják a januári családtámogatásokat is

    Novák Katalin: Még karácsony előtt kiutalják a januári családtámogatásokat is

    Még karácsony előtt megkapják a jogosultak a januárban esedékes családtámogatásokat, azaz a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt (gyes) és a gyermeknevelési támogatást (gyed) – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.