2017. december 15., péntek
Valér

Külföld

Németország és Ausztria rendkívüli uniós csúcsot akar

Németország és Ausztria rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezi jövő hétre a menekültválsággal kapcsolatban – jelentette be Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben Werner Faymann osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után.

A német-osztrák javaslatot telefonon terjesztették az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke, Donald Tusk elé, aki megvizsgálja azt – mondta Angela Merkel az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón.


A menekültválságot csak európai összefogással lehet rendezni, és a megoldás “az egész Európai Unió felelőssége” – jelentette ki a német kancellár.

A csúcstalálkozón nem a belügyminiszteri tanács hétfői brüsszeli ülésének témájáról, 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról kellene tárgyalni, mert ez az ügy “jó kezekben van” – hangzott el.


Más kérdéseket szükséges napirendre venni, elsőként azt, hogy miként lehet jobban támogatni a menekültek származási országait, másodikként pedig azt, hogy miként lehet intenzívebbé tenni a Törökországgal folytatott párbeszédet – mondta a német kancellár.

Tárgyalni kell az Olaszországban és Görögországban tervezett közös, uniós menedékkérő-regisztrációs központok, a hot spotok gyorsabb kiépítéséről is, hiszen ezek nélkül nem lehet szétosztani a menekülteket a tagállamok között – tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy “az idő sürget”, és ezért nem lehet várni október közepéig, a következő rendes uniós csúcsig.

Németország, Ausztria és Svédország nem tudja viselni a menekültválság összes terhét – mondta a német kancellár.

A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra az osztrák kancellárral együtt hozott döntésről azt mondta, hogy az “akut szükséghelyzetre” tekintettel helyesen jártak el, és a döntés sok embernek segítséget jelentett.

Ugyanakkor nagy számban érkeznek menekültek a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország útvonalon – tette hozzá.

Németország határellenőrzést vezetett be, “egyszerűen azért, hogy jobban regisztrálhassuk a menekülteket”. A menekültek nagy száma miatt “a regisztráció már egyáltalán nem volt lehetséges”, és biztonsági okokból is érthető, hogy “visszatérünk egy rendezett mechanizmushoz” – fejtette ki Angela Merkel.

Werner Faymann hangsúlyozta: az Európai Tanácsnak azért is össze kell ülnie, mert Németország, Ausztria és Svédország a menekültválság rendezéséhez szükséges “európai külpolitikát” sem tudja egyedül megvalósítani.

Az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogyan lehet hozzásegíteni a származási országokat és a tranzitországokat ahhoz, hogy az emberek ezekben az országokban találjanak menedékre – tette hozzá.

A rendkívüli uniós csúcs alternatívája, hogy a “homokba dugjuk a fejünket”, mondván, “közvetlenül mellettünk nincsen háború”, és a menekültek útján elterülő többi állam is “megoldhatná a feladatot, úgyhogy semmi közünk az egészhez” – mondta az osztrák kancellár.

Úgy vélte, fontos, hogy nem ezt a megoldást választják, “hiszen emberekről és a védelemhez fűződő jogról van szó”.

Az EU-nak támogatást kell nyújtania a származási- és tranzitországoknak, Görögországban pedig uniós, “közös határvédelemre” és hot spotokra van szükség, amelyekben döntenek arról, hogy ki jogosult védelemre a kérelmezők közül. Őket “nem hagyhatjuk cserben”, viszont a védelemre nem szoruló menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba – hangzott el.

Az uniós tagországoknak mindezt közösen, emberies, nyílt és ellenőrzött módon kell végrehajtaniuk.

Nem lehet megtenni, hogy “megvárjuk, amíg az emberek átverekedik magukat Szíriából Görögországba, és onnan a nyugat-balkáni útvonalon egészen hozzánk, és aztán egyszerűen megállítjuk őket”. Ez “humanitárius katasztrófát idézne elő” – mondta Werner Faymannn.

Angela Merkel a kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekről szóló kérdésre azt mondta:, “helyre kell állítani az európai szellemiséget, és nagyon kevéssé hiszen, hogy ez fenyegetésekkel lehetséges”.

Hozzátette, hogy az optimizmus vezéreli, hiszen az EU-ban eddig is minden nehéz ügyben sikerült megállapodásra jutni.

Werner Faymann azt mondta, sok ország reméli, hogy a probléma “elhalad mellettük, mert Németország, Ausztria és Svédország másfajta humanitárius beállítódást jelzett”, és egyesek “azzal akarnak vádolni minket, hogy túl sokat beszélünk a menedékjogról, de a menedékjog megtiprása nem lehet alternatíva”. Megjegyezte: a szolidaritás vállalását jelenti az is, hogy az uniós költségvetés nettó befizetői, mint Ausztria, támogatják a többi tagországot, és a szolidaritás nem önkéntes alapú “jótékonykodás”, hanem annak elismerése, hogy az adott feladatot csak közösen lehet megoldani.

A menedékkérők ausztriai regisztrációjára vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy Ausztria ugyan vállalja a feladatot, de nem tudja egyedül befogadni és ellátni a területére érkező összes menedékkérőt, és ezért hálás Németországnak, amiért nem zárta le határait.

Kapcsolódó Cikkek