2017. december 16., szombat
Etelka, Aletta

Belföld

Szigorítás kell az elavult egyezmények helyett

A dublini és a genfi egyezményeket első körben be kellene tartaniuk az aláíró országoknak, de ha valóban egy rendezett menekültügyi helyzet a cél Európában, ehhez szigorúbb szabályozás kell.

Az egyelőre nem szűnő migrációs nyomás meglehetősen nagy fejetlenséghez vezetett Európában az  elmúlt hetek során. Az uniós tagországok polgárainak olyan régen elfelejtett gyakorlattal kellett szembesülniük, mint a belső határszakaszokon történő ellenőrzés, a nemzetközi közlekedés kiszámíthatatlansága, és úgy általában véve is a szabad mozgás korlátozása.


– Törvényen kívüli, úgynevezett ex lex állapot következett be – mondja a Lokálnak a helyzet kapcsán Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint teljesen nyilvánvaló, hogy az aktuális történések semmilyen szabályozásnak nem felelnek meg. – A német, osztrák és magyar kormányok vállalása például, miszerint utóbbi átengedi, előbbiek pedig befogadják az illegálisan érkező menekültek egy részét, voltaképpen értelmezhetetlen viszonyokat eredményezett – mutatott rá. Egy ilyen lépésnek ugyanis nincs jogi alapja.

Szánthó Miklós, Alapjogokért Központ, elemző

Szánthó Miklós szigorítana (Fotó: MTI)

Az Európai Unió (EU) bevándorláspolitikája főképp két nemzetközi egyezményre támaszkodik: az idén nyáron kétéves dublinira és a több mint hatvanéves genfire. Utóbbi kapcsán érdemes feleleveníteni, hogy az akkor még létező szocialista tömbből érkező menekültekre íródott. – Már csak ezt figyelembe véve is kijelenthető, hogy a svájci megállapodás idejétmúlt, azt már jócskán meghaladta a kor, hiszen alapvetően nem százezrek kezelésére fogalmazták – hangsúlyozta a szakértő. Vagyis a modernizáció ráférne a szövegezésre, az alapvető gond mégsem az elavultság, hanem hogy a gyakorlatban ritkán szereznek érvényt a betűnek. Az említett szabályozások értelmében például azzal szemben, aki nem hajlandó együttműködni a hatóságokkal, megszüntethető a folyamatban lévő menekültügyi eljárás, vagyis rögtön kitoloncolhatóvá válik. Mindez – a balkáni útvonalat tekintve – már Görögországban is bekövetkezhetne, az ujjlenyomatot nem szolgáltató menekültek az egyes tagországi hatóságok közreműködésével mégis különösebb gond nélkül jutnak el akár Németországig is.


Röszke, 2015. augusztus 30. Migránsok a Röszke melletti vasúti átjárónál, a magyar-szerb határon 2015. augusztus 30-án reggel. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Fotó: Máthé Zoltán – MTI

Szánthó azt vallja, hogy csakis szigorításokkal lehet egy valóban működőképes menekültügyi rendszert kialakítani az EU területén. – Ki kell végre mondani, hogy az unióba csak az kaphat bebocsátást, aki valóban közvetlen veszélynek van kitéve – mondta. Ezzel párhuzamosan pedig el kell érni, hogy a ténylegesen háború sújtotta államokban rendeződjenek a körülmények. Ez elsősorban pénzkérdés.

Az elemző ugyanakkor vitatja a sokat emlegetett kvótarendszer létjogosultságát, mivel az szerinte három alapvető kérdésre nem ad választ: mi lesz az újonnan érkező menekültek szétosztásával, hogyan oldja meg a befogadottak belső mozgását, és mennyivel képes csökkenteni a bevándorlás mértékét.

Kapcsolódó Cikkek