2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Külföld

A bevándorlásellenes jobboldaliak nyerték a svájci parlamenti választásokat

Történetének eddigi legjobb eredményével a bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) nyerte meg az alpesi országban a vasárnapi parlamenti választásokat a részeredmények szerint.

A menedékjog jelentős szigorítását és az Európai Uniótól való távolodást követelő, jobboldali populista SVP a kétkamarás törvényhozás nagyobbik testületében, a kétszáz tagú Nemzeti Tanácsban 65 mandátumot nyert el, ami a párt történetében rekordnak számít – derült ki az sda svájci nemzeti hírügynökség előrejelzéséből. Az SVP korábbi legjobb szereplése 2007-ben volt, amikor 62 képviselői helyet sikerült szereznie. Négy évvel ezelőtt 54 mandátum jutott a pártnak.


A 26 kantonból eddig 13-ban születtek meg a végleges eredmények, míg 11 kanton esetében előzetes eredményeket közöltek.

Az SVP-t alapító és az ország legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb politikusának számító Christophe Blocher lányát, Magdalena Marullo-Blochert képviselővé választották az ország legnagyobb kantonjában, a kelet-svájci Graubündenben, amit sokan a francia szélsőjobboldali Nemzeti Frontot (FN) vezető Marine Le Pen felemelkedéséhez hasonlítanak.


A választások második helyezettje az előzetes adatok szerint – és az előrejelzéseknek megfelelően – a Svájci Szociáldemokrata Párt (SPS), amelynek célja egy mérsékelt menekültügyi reform megvalósítása és az EU-val való szorosabb együttműködés. A párt pozíciója gyengült, ugyanis az eddiginél 3-mal kevesebb, azaz 43 mandátummal kell beérnie.

A jobboldal második legerősebb pártja, a szintén a bevándorlás korlátozásáért síkra szálló Szabadelvű Demokratikus Párt (FDP) az SVP-hez hasonlóan erősítette pozícióját, és az eddiginél 5-tel több, azaz 35 képviselői helyre számíthat a parlamentben.

A Zöldek nevű párt 4, míg a Zöld Liberális Párt (GLP) 6 helyet veszített az előzetes eredmények szerint.

A hivatalos eredmények közzététele hétfőn a korai órákban várható.

A vasárnapi választásokon a részvételi arány szokás szerint alacsony volt: az 5 millió szavazásra jogosult kevesebb mint 50 százaléka járult csak az urnákhoz.

Az alacsony részvételi arány hátterében az áll, hogy a sajátos svájci politikai rendszer szerint a parlament választja meg tagjai közül négy évre a végrehajtó hatalmat gyakorló szövetségi tanácsot, a hétfős kormányt, amelyben 1959 óta valamennyi nagyobb párt képviselteti magát, és konszenzussal hoz döntést. Az új törvényhozás december 9-én választja meg az új minisztereket.

A parlamenti voksolással az sem dől el, hogy ki lesz az ország vezetője (állam- és kormányfője egy személyben), őt és az alelnököt ugyanis évente, mindig egy évre választja a törvényhozás a kormány tagjai közül.

Kapcsolódó Cikkek