2017. december 16., szombat
Etelka, Aletta

Külföld

A Nobel-díjak története

A héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. A Lokál bemutatja a világ legrangosabb tudományos kitüntetésének történetét.

Inventas vitam iuvat excoluisse per artes – szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni. Ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Azon kevesek közé tartozott, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. 1889-ben, bátyja halálakor ugyanis – figyelmetlenségből – több lap őt búcsúztatta, igen kevéssé hízelgő szavakkal. Átgondolta életét, és úgy döntött, hogy vagyonát a béke céljaira, az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.


Stockholm, 2015. március 12. Alfred Nobel svéd vegyész és feltalálónak, a Nobel-díj alapítójának végrendelete a stockholmi Nobe Múzeumban 2015. március 12-én. A testamentumot a március 13-án megnyíló, Örökség című kiállításon először mutatják be a nyilvánosság előtt. (MTI/EPA/Jessica Gow)

Alfred Nobel svéd vegyész és feltalálónak, a Nobel-díj alapítójának végrendelete a stockholmi Nobe Múzeumban (MTI/EPA/Jessica Gow)

1895. november 27-én kelt, svéd nyelven írott végrendeletében úgy rendelkezett: “A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. …egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” (Érdekesség, hogy Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: “Dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák.”)

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.


A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem (Karolinska Institutet), az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament által megválasztott öttagú bizottság ítéli oda (a díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez minden évben február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.

A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (több év is akadt, amikor erre nem került sor, ezek nagy része az első és a második világháború idejére esett). A kitüntetettek érmet, oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak.

A kézzel gyártott, 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal bevont érmék előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos, Alfred Nobel portréját, születési és halálozási évét tartalmazza. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalán levő kép a díjat odaítélő testületek szerint változik.

Az oklevelek mindegyike egyedi műalkotás. Művészi kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi: a Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvég odaítélésű békedíjnál az oklevelet norvég nyelven, indoklás nélkül adják ki.

A teljes díjjal járó csekket az idén nyolcmillió (adómentes) svéd koronára, átszámítva mintegy 267 millió forintra állítják ki. A kitüntetettek a kezdeti fél évszázadban egyre kisebb pénzösszeggel gyarapodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, s minden évben előre bejelentik.

A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz már nem.

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: 1931-ben az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, 1961-ben a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. 2011-ben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a neki ítélt díjat nem vonták vissza.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek