2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Külföld

Áder: a magyar most is ugyanaz a nemzet, mint 1956-ban

A magyar most is ugyanaz a szabadságszerető nemzet, mint 1956-ban – jelentette ki Áder János köztársasági elnök csütörtökön Münchenben az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. Az évfordulóról megemlékezéseket tartottak Európa-szerte és Észak-Amerikában is.

Az államfő a bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus rendezvényén mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben “a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van”, és még a romok alól is azt üzenték a világnak, hogy van erre remény.


Ez a remény “történelemformáló erővé vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat”, és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt – mondta Áder János.

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: a bajor-magyar együttműködés “igaz európai sikertörténet”.


A hágai magyar nagykövetségen Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára emlékezett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.

A megemlékezést követően az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta, hogy az ünnepségen mintegy 150-en vettek részt, a holland politikai és gazdasági elit tagjai közül is többen ott voltak.

Az államtitkár elmondta: beszédében arra mutatott rá, hogy 1956 eseményei kiemelkedő pillanatnak számítanak a magyar történelemben, a forradalom és szabadságharc felhelyezte Magyarországot a világtérképre. Hangsúlyozta, hogy a történések a magyar történelem más kiemelkedő eseményeihez hasonlóan magukban hordozták a dicsőséget, a győzelmet és a dicsőséges bukást is.

“De a bukás magában hordozta a megújulás csíráit, amint az harminc évvel később bebizonyosodott” – hangsúlyozta Magyar Levente, rámutatva, hogy a magyar események látszólag kudarccal végződtek, de érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy a kommunista rendszerről lerántsák a leplet, szembesítve a világot azzal, hogy mi történik a vasfüggöny mögött.

Magyarország brüsszeli nagykövetségén a hagyományoknak megfelelően közösen emlékezett meg a nemzeti ünnepről Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete, Nagy Zoltán, valamint a NATO és az Európai Unió mellé rendelt külképviselet vezetője, Sztáray Péter és Várhelyi Olivér.

Nagy Zoltán visszaemlékezésekre hivatkozva kiemelte, a magyar nép 59 évvel ezelőtt bebizonyította, hogy különleges erővel és hittel bír, és megküzd a túlerővel, a szabadságvágy pedig páratlan egységbe kovácsolta a nemzetet. “Október 23. nemzetté kovácsolódásunk és magyarságtudatunk bástyája” – húzta alá a nagykövet.

Kárpátalján csütörtökön elkezdődtek az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójának szentelt megemlékezések.

Magyarország beregszászi konzulátusa és ungvári főkonzulátusa a Beregszászhoz közeli Makkosjánosiban található Helikon szállodában adott fogadást a nemzeti ünnep alkalmából Kárpátalja magyar és ukrán állami vezetői, közéleti személyiségei számára. A népes megemlékezésen elmondott ünnepi köszöntőjében Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul hangsúlyozta: “a magyarok 1956-os forradalmának és szabadságharcának is volt szerepe abban, hogy az erőszakkal összerakott és összetartott gigantikus birodalom széthullott, és ma egy önálló, független Ukrajnában közösen emlékezhetünk az 1956-os forradalomra”.

A bécsi magyar nagykövetség, az állandó ENSZ- valamint az EBESZ-képviselet október 22-én adott fogadást Bécsben az évforduló alkalmából. A megemlékezésre Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter és Erhard Busek volt osztrák alkancellár jelenlétében került sor. Az eseményen részt vettek továbbá osztrák és uniós parlamenti képviselők, nagykövetek, az osztrák politikai, gazdasági és kulturális élet jeles személyiségei, valamint a helyi magyarok képviseletei is. A bécsi magyar nagykövetség épületében több százan emlékeztek közösen az 1956-os magyarországi eseményekre.

Perényi János nagykövet beszédében kiemelte a magyar-osztrák kapcsolatok és a két nemzet közötti barátság fontosságát. Hangsúlyozta: Magyarország nagyra értékeli, hogy 1956 után Ausztria számos magyart fogadott be. A jelenlegi menekültválság kapcsán a nagykövet utalt arra: Magyarország most és korábban is mindent megtett, hogy ellássa a menekülteket. Emlékeztetett: a jugoszláv háború idején az ország több tízezer embert fogadott be.

Londonban a magyar nagykövetségen ünnepi fogadáson emlékeztek meg 1956 évfordulójáról. A csütörtök esti rendezvény díszvendége és szónoka Robert Neill, a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi képviselője volt. Neill a brit parlament Magyarországgal foglalkozó összpárti képviselőcsoportjának elnöke.

Az 1956-ban Rómába menekült magyar diákok emléktáblájánál koszorúzással emlékeztek meg csütörtökön az olasz főváros központjában. Beszédet Paczolay Péter nagykövet mondott.

A New York-i magyar főkonzulátus csütörtök esti fogadásán Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára mond ünnepi beszédet.

Washingtonban a képviselőház épületében az Amerikai Magyar Szövetség (AHF) és a Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány szervezésében tartanak emlékfogadást.

Magyarország torontói főkonzulátusán, Grezsa István Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának miniszteri biztos és Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke mond köszöntőt. A képviseleten egyúttal ünnepélyes állampolgársági eskütétel is lesz.

Kapcsolódó Cikkek

  • Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Leves miatt bukott le egy gyilkos

    Levesválasztása buktatott le egy gyilkost Indiában: a bűntett elkövetője ugyanis, aki ellopta áldozata személyazonosságát, vegetáriánus ételt kért egy kórházban.

  • Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    Berlin sem osztja Tusk kvótaügyi véleményét

    A német kormány nem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azt a véleményét, miszerint a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – mondta szerdán Berlinben egy német kormányzati forrás.