2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Belföld

Az 1956-os forradalomra emlékezett az ország

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulóján számos megemlékezést tartottak országszerte.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen azt mondta, az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Lázár János kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.


Szégyen, hogy úgy végeztek ki több száz, és börtönözhettek be több tízezer embert 1956-ban és 1957-ben, hogy annak 1990 után semmilyen következménye nem volt, a valódi bűnösök megbüntetése elmaradt. Szégyen, hogy megtorlások egyik főszereplőjének, Biszku Bélának csak most, huszonöt évvel a rendszerváltás után és “nevetséges körülmények” között kell bíróság elé állnia – hangoztatta.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.


A magyarok tudják, nemcsak a diktatúra, az idegen megszállók okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenség, a gyengeség és a halogatás is – fogalmazott Varga Mihály. Szavai szerint ahogyan az 1956-ban a tankokkal szembeszállók magukra maradtak, úgy “magára maradt Magyarország most is”, amikor dönteni kellett “a tőlünk függetlenül, idegen nagyhatalmak érdekei és hibás döntései miatt” kialakult tömeges bevándorlás megállításának eszközeiről.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, frakcióvezetője Debrecenben, a nagyerdei ’56-os szobornál tartott megemlékezésen azt mondta, a mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik. Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket – vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: “kapunk nyitva áll, de a kerítésünk nem”.

Kósa Lajos szerint Európa csak akkor maradhat hű a forradalomhoz, ha egyetlen pillanatra sem enged az erőszaknak. A keresztény Európát ma is meg kell védeni, még akkor is, ha a Magyarországgal azonos kultúrkörhöz tartozó országok azt mondják, hogy nem – mutatott rá.

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében.

Harrach Péter azt mondta: tisztelettel fejet hajtanak azok előtt az emberek előtt, akik kiharcolták a szuverenitásunkat és a szabadságunkat. Hozzátette, e két érték megőrzése mindenkinek fontos, a fiatalok figyelmét pedig külön is felhívta arra: éljék át és a saját életükben valósítsák meg a tiszta forradalom üzenetét.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével. A volt miniszterelnök a fővárosi 1956-os emlékmű előtt ünnepi sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország szabad és független, ebben az értelemben 1956 eszményei életre keltek, azonban mindazok, akik akkor utcára mentek, ennél többet is igényeltek: jobb életet.

Hangsúlyozta, ha a történelem nagyszerűsége nem találkozik a hétköznapok nagyszerűségével, akkor előbb-utóbb drámai konfliktusok alakulnak ki. “Ilyen konfliktusok küszöbén állunk most már évek óta, ebből húz hasznot jó néhány, azt gondolom, hogy tisztességtelen és a végén a hazát romboló politikai irányzat és politikus” – fejtette ki.

Október 23-a a reményről, az elnyomhatatlan szabadságvágyról szól – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a párt pénteki budapesti megemlékezésén. A politikus rámutatott: a közösség céljaivá lefordított eszmék, amelyek a forradalom kirobbanásakor kézzel foghatóan és nyilvánvalóan megfogalmazódtak, nem érvénytelenedtek el soha.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint nem lehet elfeledni, hogy az elmúlt évtizedek kisajátítási törekvéseivel ellentétben 1956 forradalma és szabadságharca mindenkié. Szigetvári Viktor a fővárosi Vértanúk terén tartott ünnepi megemlékezésen úgy fogalmazott: a nemzeti ünnepen az Együtt politikai közössége ’56 hőseire, a közelmúltban elhunyt Göncz Árpád volt államfőre és a magyar szabadságra emlékezik. Utóbbira azért csak emlékezik, mert ma, 2015-ben a szabadság ügye rosszul áll Magyarországon.

A Párbeszéd Magyarországért szerint 1956 igazi tartalma az a köztársasági politika volt, amelyben a szabadság és az egyenlőség egybeforrt – mondta a párt budapesti, ünnepi megemlékezésén az ellenzéki párt társelnöke.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: 1956 számos új hőst hozott, akik között mindenki megtalálhatta volna a saját politikai világlátásának a legkedvesebbet, de nem alakult ki egységes nemzeti hagyomány. Ma “mindenki válogat”, mindenki kiemeli közülük a világlátásának legmegfelelőbb szereplőt, pedig ’56 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle különböző részeket – mondta.

A magyarok ezer év alatt senkinek sem hagyták, hogy eltörölje a nemzetüket, mindig tudták, hogy a szabadságnak és a békének ára van, azért harcolni kell, és ezt meg is tették, ha szükséges volt – mondta Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere az önkormányzat által a Corvin közben rendezett 1956-os megemlékezésen.

Az MSZP közleményt adott ki, amelyben azt írták: a kormány nem tud méltóképpen ünnepelni, és nem tud mit kezdeni 1956 örökségével, Magyarország mai vezetői kiszolgáltatják Magyarországot.

Az ünnepi programsorozat keretében számos kulturális rendezvény várja az érdeklődőket. 17 óráig ingyen látogatható a Parlamentben a Szent Korona, és a Terror Háza Múzeum tárlatai, a Kossuth téren családi programok várják az ünneplőket.

A délután folyamán is országszerte folytatódtak az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezések

A Magyar Írószövetségben koszorúzással és díjátadóval ünnepeltek, a rendezvényen L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: hasonlóan 1956-hoz, Magyarország határai mellett ma is Európát és annak kultúráját védelmezzük. “Ismét fel kell vállalnunk őseink szerepét, mert ha nem tesszük, eláruljuk őket, utódaink szemében pedig gyávák leszünk” – hangsúlyozta az államtitkár. L. Simon László kiemelte azt is: a művészet és az irodalom feladata, hogy ne engedje a feledés homályába merülni a rettegés, a terror és a megfélemlítés éveit.

A Jobbik elnöke szerint az 1956-os forradalom szabadságharcosai a Horthy-rendszer hazaszeretetéből vették az erőt reménytelen harcvállalásukhoz. Vona Gábor a fővárosi Corvin közben mondott beszédében egész Európa második világháború utáni legdicsőbb tettének nevezte 1956-ot, amely szerinte éppen attól szép, hogy már fellobbanása pillanatában reménytelen volt.

Kifejtette: a reménytelen harcvállalásokból a magyarok mindig erkölcsi győztesként kerültek ki a történelemben, a Kárpát-medencéért kiontott vérből pedig később élet sarjadt.

A rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában emlékezett meg az október 23-i forradalomról a Magyar Liberális Párt (MLP) pénteken. Az ünnepségen Vásárhelyi István, az ’56-os elítélt Vásárhelyi Miklós fia azt mondta, 1956-ban elérték, amit korábban nem is reméltek, és a szabadság mámorában élték napjaikat. Később nagy árat fizettek ezért – tette hozzá.

Miskolcon ismét közös volt az ünnep: a város Hősök terén lévő emlékművénél egyaránt ott volt, emlékezett és koszorúzott a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik, az Együtt, az 56-os szervezetek, a vitézi rendek, a politikai foglyok, valamint több civil és társadalmi szervezet képviselője, továbbá az 1956-os történések több résztvevője.

Salgótarjánban Dániel Zoltán (DK-Együtt-MSZP-Tarjáni Városlakó Egyesület) alpolgármester kijelentette: október 23. a magyar történelem egyik legméltóbb napja az ünneplésre, mert egy kis ország népe fel mert lázadni egy nagyhatalom szorítása, és a nyomor, a szolgává silányítás ellen.

Az Új Magyar Köztársaság Egyesület demonstrációt szervezett a Nemzeti Múzeumhoz; a felszólalók az Orbán-kormány által kiépített rendszer leváltása érdekében összefogást szorgalmaztak.

A központi ünnepségek péntek reggel a Kossuth téren a nemzeti lobogó felvonásával kezdődtek meg, és több parlamenti párt délelőtt tartotta megemlékezését.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen arról beszélt, hogy az elmúlt huszonöt évben elmaradt az igazságszolgáltatás az 1956-ban, majd az azt követő években, a megtorlások idején elkövetett bűnök ügyében. Kijelentette: a magyar társadalom adós maradt az igazságszolgáltatással.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Fidesz október 23-ai megemlékezésén, a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt úgy fogalmazott, hogy a magyarok válasza ma is az, ami 1956-ban volt: Magyarország megvédi magát, a határait és a szabadságát.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Debrecenben, a nagyerdei ’56-os szobornál tartott megemlékezésen azt mondta, hogy a mai magyar demokráciánk nem átmeneti, hanem 1956-ban gyökerezik. Ahogy 1956-ban a magyarok nem haboztak megvédeni az országukat, úgy ma mi sem habozhatunk: meg kell védenünk Magyarországot, Európát és az európai értékeket – vont párhuzamot múlt és jelen között Kósa Lajos.

A nemzeti szuverenitás és a személyes szabadság visszaszerzését nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetének Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon tartott megemlékezésen mondott beszédében.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke a II. kerületi Mansfeld Péter parkban mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy október 23. a reményről, az elfojthatatlan szabadságvágyról szól, arról, hogy vannak olyan eszmék, amelyeket soha, semmilyen körülmények között nem lehet feladni.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a szabadság csak akkor válhat sokaknak valósággá, ha együtt jár a felemelkedés lehetőségével.

Az ünnepi programsorozat keretében számos kulturális rendezvény várta az érdeklődőket. Ingyen látogathatták az érdeklődők a Parlamentben a Szent Koronát és a Terror Háza Múzeum tárlatait, ahol az állandó kiállítás mellett ingyenesen volt megtekinthető meg az Először szabadon című időszaki tárlat is, amely az 1989-es rendszerváltozást követő első szabad választásról szól.

A Magyar Rádió épületében történelmi sétán lehetett részt venni, valamint több forradalmi helyszínen korabeli fotók voltak láthatóak a Magyar Távirati Iroda és a rádió archívumából.

A Corvin és a Tabán moziban egész nap ingyenesen vetítettek több 1956-os témájú filmet, többek között A berni követ, a Szamárköhögés, a Mansfeld és a Napló apámnak, anyámnak című alkotásokat is.

A Kapisztrán téren BTR-152 páncélozott szállító járművet és 1942M típusú 76 milliméteres páncéltörő ágyút is felvonultató haditechnikai bemutató várta az érdeklődőket, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum emellett tárlatvezetéseket és 1956 fegyvereiről szóló előadást is kínált a látogatóinak a nemzeti ünnepen.

Napközben a 301-es parcellánál létrehozott nemzeti emlékhelyre folyamatosan érkeztek az emlékezők.

Kapcsolódó Cikkek