2017. december 13., szerda
Luca, Otília

Egyéb XXI.kerület

Az abakusztól az okostelefonig

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületében Csepeli Alma Mater címmel nyílt ingyenesen látogatható kiállítás. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a két világháború közötti időszak osztálytermébe és egy igazi, „szocialista” tanterembe is.

Iskolatörténeti kiállítás Csepelen ( Fotó_ Sáfár Tibor)

Szándékosan egy kifejezetten csinos tanárnőt jelenítenek meg a kiállításon
( Fotó_ Sáfár Tibor)

Iskolatörténeti kiállítás Csepelen ( Fotó_ Sáfár Tibor)

A két világháború között ez volt egy tanterem felszereltsége
( Fotó_ Sáfár Tibor)

 

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületének helyén állt Csepel első iskolája.


– Az 1838-as árvíz előtt a település a mostanitól északabbra, a szabadkikötő területén helyezkedett el, amit az árvíz szinte teljesen elvitt– magyarázta Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház vezetője. – A város vezetősége akkor eldöntötte, hogy a Dunától kicsit távolabb és magasabban fekvő területre építik újjá Csepelt. Az iskolát ide helyezték.

Az iskola 2012-ben bezárt, az épülete ad helyet a játszóháznak és kiállításoknak is. A program a Csillag-Műhely Közösségfejlesztő Egyesület szervezésében a Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja elnevezésű projekt programalapjából valósult meg.


– A kiállítás két részből áll, a terem bal oldalán egy dobogó áll, amelyen egy 1970-es évekbeli tanteremrészletet állítottunk össze. A falon tábla, fölötte a Kádár-címer, van itt szertári szekrény, tanári asztal és két pad. A kiállítás másik felében 1945 előtti népiskolai berendezési tárgyak láthatók – kezdte a tárlatvezetést Molnár Krisztián.

– Tablókon és vitrinekben mutatjuk be Csepel iskolatörténetét. A vitrinekben régi iskolaeszközök vannak: palatábla, tintásüveg mártogatós tollal, XX. század eleji olvasókönyv és füzet, irka, ceruzahegyező, régi csepeli iskolaigazgatók személyes levelezése. A fölötte lévő tabló taglalja, hogy a Weiss Manfréd gyár megalakulásával milyen óriási ütemben növekedett Csepel lakossága, és ezért folyamatosan új iskolákat kellett építeni – magyarázta a művelődési ház vezetője.

A tablókon eljutunk az 1940-es évek elejéig, amikor a Rákóczi iskola akkori modern szárnya, az úgynevezett iskolapalota elkészült, ezután jön az iskolák államosítása, a szovjet iskolamodell, a kisdobos- és úttörőmozgalom, az egyházi tanítók elzavarása.

– Szerintem amikor meglátják a gyerekek a palatáblát palavesszővel, feltűnik nekik a nagy különbség, hogy szó sem volt számológépről, meg okostelefonról, ezer alkalmazással. De a tablókból az is kiderül számukra, hogy volt olyan, hogy szénszünet, mert nemhogy 24 fokra – mint manapság –, de 18-ra sem tudták felfűteni a tantermeket. Szó van a szamárpadról, a körmösről, kiderül, hogy mennyire más ma a világ – hangsúlyozta az igazgató, aki azt is elmesélte, hogy manapság a szocialista éra jellegzetes tárgyait, mint például a nejlon iskolaköpenyeket is nagyon nehéz beszerezni, mert sokan gyűjtik.

Kapcsolódó Cikkek