2018. május 21., hétfő
Konstantin

Egyéb XXI.kerület

Az abakusztól az okostelefonig

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületében Csepeli Alma Mater címmel nyílt ingyenesen látogatható kiállítás. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a két világháború közötti időszak osztálytermébe és egy igazi, „szocialista” tanterembe is.

Iskolatörténeti kiállítás Csepelen ( Fotó_ Sáfár Tibor)

Szándékosan egy kifejezetten csinos tanárnőt jelenítenek meg a kiállításon
( Fotó_ Sáfár Tibor)

Iskolatörténeti kiállítás Csepelen ( Fotó_ Sáfár Tibor)

A két világháború között ez volt egy tanterem felszereltsége
( Fotó_ Sáfár Tibor)

 

Az egykori II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületének helyén állt Csepel első iskolája.


– Az 1838-as árvíz előtt a település a mostanitól északabbra, a szabadkikötő területén helyezkedett el, amit az árvíz szinte teljesen elvitt– magyarázta Molnár Krisztián, a Királyerdei Művelődési Ház vezetője. – A város vezetősége akkor eldöntötte, hogy a Dunától kicsit távolabb és magasabban fekvő területre építik újjá Csepelt. Az iskolát ide helyezték.

Az iskola 2012-ben bezárt, az épülete ad helyet a játszóháznak és kiállításoknak is. A program a Csillag-Műhely Közösségfejlesztő Egyesület szervezésében a Csepel déli lakóközpont szociális célú rehabilitációja elnevezésű projekt programalapjából valósult meg.


– A kiállítás két részből áll, a terem bal oldalán egy dobogó áll, amelyen egy 1970-es évekbeli tanteremrészletet állítottunk össze. A falon tábla, fölötte a Kádár-címer, van itt szertári szekrény, tanári asztal és két pad. A kiállítás másik felében 1945 előtti népiskolai berendezési tárgyak láthatók – kezdte a tárlatvezetést Molnár Krisztián.

– Tablókon és vitrinekben mutatjuk be Csepel iskolatörténetét. A vitrinekben régi iskolaeszközök vannak: palatábla, tintásüveg mártogatós tollal, XX. század eleji olvasókönyv és füzet, irka, ceruzahegyező, régi csepeli iskolaigazgatók személyes levelezése. A fölötte lévő tabló taglalja, hogy a Weiss Manfréd gyár megalakulásával milyen óriási ütemben növekedett Csepel lakossága, és ezért folyamatosan új iskolákat kellett építeni – magyarázta a művelődési ház vezetője.

A tablókon eljutunk az 1940-es évek elejéig, amikor a Rákóczi iskola akkori modern szárnya, az úgynevezett iskolapalota elkészült, ezután jön az iskolák államosítása, a szovjet iskolamodell, a kisdobos- és úttörőmozgalom, az egyházi tanítók elzavarása.

– Szerintem amikor meglátják a gyerekek a palatáblát palavesszővel, feltűnik nekik a nagy különbség, hogy szó sem volt számológépről, meg okostelefonról, ezer alkalmazással. De a tablókból az is kiderül számukra, hogy volt olyan, hogy szénszünet, mert nemhogy 24 fokra – mint manapság –, de 18-ra sem tudták felfűteni a tantermeket. Szó van a szamárpadról, a körmösről, kiderül, hogy mennyire más ma a világ – hangsúlyozta az igazgató, aki azt is elmesélte, hogy manapság a szocialista éra jellegzetes tárgyait, mint például a nejlon iskolaköpenyeket is nagyon nehéz beszerezni, mert sokan gyűjtik.

Kapcsolódó Cikkek