2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Belföld

Hogy is mondják?

Sokan küzdünk az ismert nemzetközi márkák és cégnevek helyes kiejtésével. Cikkünkben közös elmélkedésre hívjuk az olvasót.

Az idegen márkanevek sajátos „elmagyarítása” hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Harminc felettiek nyilván emlékeznek a ‘zsilettpengére’ a ‘kemel’ és a ‘malboró’ cigarettára, a ‘dzsívíszí’ kazettára vagy a ‘sevrolet’re, hogy a rímesre ferdített ‘észidészi’ zenekarnevet ne is említsük. Az eredeti fonetika meglehetősen egyéni értelmezése talán a Givenchy francia cég kiejtésében mutatkozott meg, amelyet ‘zsivansi’-nak kellene ejtenünk, és amelyet ennek ellenére, valamilyen megmagyarázhatatlan okból az egész legvidámabb barakk ‘dzsivendzsi’-nek mondott.


Ilyesmivel ma is küzdünk. Az angol és a német márka-, illetve cégnevek talán már kevesebb fejtörést okoznak, de még mindig nehezen boldogulunk a francia elnevezésekkel, nem beszélve a kisebb európai és a keleti-nyelvekről.

Itt van rögtön az Auchan, amelynek ejtése – mivel francia cégről van szó ˗ ‘osan’, ellentétben az imitt-amott hallható ‘auhannal’ illetve ‘ósönnel’. Egyszerű szónak tűnik, de gondot okoz a dán Jysk. Az y-t zártan kell ejteni, ami nagyjából a ‘jüszk’-nek felel meg. Komoly fejtörést okozhat az Orsay divatcég, amely elsőre akár magyar névnek is tűnhet, pedig nem az, francia, és ejtése: ‘orsze’.


Említsünk meg felsorolásunk végén néhány bocsánatos bűnt! Az amerikaiak ‘livájsz’-nak ejtik a népszerű farmermárka, a Levi’s nevét – így szoktuk meg, senki fülét nem zavarja, spongya rá! Fura magyar észjárással németesítettük az amúgy holland C&A és a svéd H&M nevét, előbbiét ‘céundá’-nak, utóbbiét ‘háundem’-nek ejtjük. Tanácsolhatnánk, hogy tanuljuk meg az eredeti kiejtést, de nem tesszük, hiszen aki ilyesmivel próbálkozik, inkább tűnhet sznobnak a pláza légkondicionált idilljében, mint művelt embernek. Vállajuk ne, hogy léteznek a szájunkra igazított nevek is. Mint például a Maj Károly vagy az Old Satterhand.

Kapcsolódó Cikkek