2017. december 15., péntek
Valér

Belföld

Minden, amit a földrajzi árujelzőkről tudni érdemes

Talán elsőre lényegtelennek tűnhet, de a földrajzi árujelzők valójában tekintélyes szerepet játszanak egy ország boldogulásában. Magyarország esetében például mind az agrár-, mind pedig az élelmiszeripar különleges jelentőséggel bír a gazdasági élet alakulásában. Ugyanez elmondható a fenti iparágakhoz szorosan kapcsolódó bortermelésről is. A földrajzi árujelzők pedig már csak ezért is fontosak, mert ezek a nemzetközi szinten is elismert jelölések – mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy éppen az egri bikavér – nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek.

áruvédelem, oltalom, Papp József, Zsindelyes Pálinkafőzde

Papp József tulajdonos a Zsindelyes Pálinkafőzde áruvédelmi oltalmát mutatta (Fotó: MTI)

A nemzeti szabályozás a földrajzi árujelzők két fajtájaként a földrajzi jelzést és az eredetmegjelölést nevesíti. Mindkettő alatt valamely táj, helység vagy kivételes esetben ország nevét kell érteni. Utóbbinál azonban a termék termelése, feldolgozása és előállítása is az adott területen kell hogy történjen.


A földrajzi árujelzőket általánosságban arra találták ki, hogy a forgalomban azonosítani lehessen az adott termékek földrajzi származását. További speciális eset az iparjogvédelmi oltalom, ez azonban csakis meghatározott feltételek teljesítése esetén adható meg. Ennek lényege, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező fél felléphet mindazokkal szemben, akik jogosulatlanul használják ugyanazt a jelölést. Ilyen például, ha hamisan tüntetik fel a származási területet vagy ha a termékleírás eltér a valóságtól.

Kapcsolódó Cikkek