2017. december 14., csütörtök
Szilárda

Külföld

Németországban több veszélyes csoportot azonosítottak a menedékkérők között

Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) több veszélyes csoportot azonosított a menedékkérők között, ezek közül nyilvánosan az észak-afrikai utcagyerekeket és a grúz bűnözőket nevezték meg. A legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv tapasztalatai szerint a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szírek és irakiak nem adnak sok munkát a rendőröknek, kriminológiai szempontból egyáltalán nem “feltűnőek”.

Ugyanakkor “azt is látjuk, hogy bizonyos, valószínűleg szervezetten is működő struktúrák megpróbálják kihasználni a menekülttémát”, hogy “jobban megszervezhessék” bűnöző tevékenységüket – mondta Holger Münch, a BKA elnöke a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak.


Példaként említette, hogy az utóbbi hat évben megötszöröződött a grúziai állampolgárságú kérelmezők által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, annak ellenére, hogy az elfogadott kérelmek aránya a nullát közelíti. A kérelmezők arra használják a menekültügyi rendszert, hogy tartózkodási jogot szerezzenek Németországban, és kérelmük elbírálásáig bűncselekményeket kövessenek el.

A BKA már 6 ezernél is több grúz bűnelkövetőt azonosított, és arra törekszik, hogy a tartományi hatóságokkal és a külföldi partnerekkel együttműködve “szétzúzza” hálózataikat.


“Ez olyan ügy, amellyel erőteljesen foglalkoznunk kell, mert az ilyen hatások természetesen erősen befolyásolják a menekültek lakosság általi elfogadottságát. Ezért a különösen feltűnő csoportokra kell összpontosítani, fel kell tárni az ilyen csoportokban létrejött szerveződéseket, és harcolni kell ellenük” – mondta Holger Münch.

Egy másik hasonlóan feltűnő csoport az észak-afrikai Magreb-térségből (Marokkó, Líbia, Tunézia, Nyugat-Szahara, Mauritánia) származó, felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúaké.

Köztük vannak “nagyon-nagyon feltűnő” személyek, “utcagyerekek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, bűnözés révén is” – mondta a BKA elnöke. Hangsúlyozta: “ők nagyon-nagyon erősen foglalkoztatnak bennünket, főleg a tartományi rendőri szerveket”.

Az esetleges iszlamista terrorveszélyről Holger Münch azt mondta, hogy a BKA igen komolyan veszi azt az aggodalmat, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek emberei szivároghatnak be Németországba a menedékkérők között, és minden erre utaló jelet, adatot alaposan kivizsgálnak. Jelenleg nagyjából 70 különböző irányban folyik nyomozás az IÁ-val kapcsolatban, de eddig nem tártak fel olyan tényt, amely alátámasztaná az aggodalmakat.

A BKA természetesen mindennek utánajár, de abból indul ki, hogy a nemzetközi terroristahálózatoknak nem szükséges rákapcsolódniuk a menekülthullámra, ha Németországban akarnak merényletet elkövetni.

A szövetségi bűnügyi hivatal nagy aggodalommal és fokozott éberséggel figyeli a legerősebb németországi szélsőséges iszlamista irányzat, a szalafizmus híveinek tevékenységét, mert igyekeznek követőket toborozni a menedékkérők között. Elsőre ugyan “riasztó hatást” váltanak ki a szíriai és iraki menedékkérők körében, hiszen “ők éppen az ilyen emberek elől menekültek el”, a szalafisták közeledési próbálkozásai így nem találnak viszonzásra. Ugyanakkor a menedékkérők között nagyon sok a fiatal férfi, és szintén sokan vannak a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak, ami “kockázati potenciált” jelent – fejtette ki Holger Münch a Deutschlandfunkban a napokban sugárzott interjúban.

A menedékkérőket befogadó állomásokon megmutatkozó agresszióról, tömegverekedésekről, etnikai alapon szerveződő csoportok közötti összecsapásokról szólva kifejtette, hogy az eseményekhez legközelebb dolgozó rendőr kollégák tapasztalatai alapján nem lenne megoldás a nemzetiség szerinti elkülönítés, mert a probléma gyökere a “tömegszállások” zsúfoltsága, a kisebb befogadóállomásokon szinte egyáltalán nem fordulnak elő incidensek.

Ezért leginkább a menekültügyi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők “decentralizált” elhelyezésére érdemes törekedni – hangsúlyozta a BKA elnöke.

A nők elleni támadásokról, nemi erőszakról szóló hírekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen még nem végeztek az elemzésekkel, de úgy tűnik, hogy nincs szó “rendszerszerű jelenségről”, és inkább azt látni, hogy egyes területeken, főleg Hessen tartományban fordulnak elő ilyen esetek.

A hesseni Giessenben működő befogadóállomáson sajtóhírek szerint megerőszakoltak 15 nőt és gyereket, a hesseni hatóságok eddig négy esetet regisztráltak, és egy feltételezett elkövető ellen indítottak eljárást.

A menekültválság további kriminológiai vetületét alkotják a menedékkérők sérelmére elkövetett bűncselekmények, befogadóállomások elleni támadások. Az idén eddig már 500 ilyen típusú bűncselekményt jegyeztek fel. Ezekkel kapcsolatban egyelőre nincsenek nagyobb, több tartományra kiterjedő hálózatokra utaló jelek.

Ugyanakkor a menekültválság komoly “radikalizálódási potenciált” jelent, mert a szélsőjobboldali szerveződések a nézeteik terjesztésére használhatják fel a krízist, és fölerősödhet a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szubkultúra erőszakra hajlamos rétegeinek konfliktusa – fejlette ki Holger Münch.

Kapcsolódó Cikkek