2017. december 17., vasárnap
Lázár, Olimpia

Budapest

A bevonulókat nem kérték

Budapest, 1972. április 27. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vöröszászló Érdemrendjét adományozta dr. Vida Ferencnek, a Legfelsőbb Bíróság Kollégiuma helyettes vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából. A kitüntetést április 27-én Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át.  MTI Fotó: Szebellédy Géza

Budapest, 1972. április 27.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta dr. Vida Ferencnek, a Legfelsőbb Bíróság Kollégiuma helyettes vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából. A kitüntetést április 27-én Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át.
MTI Fotó: Szebellédy Géza

59 éve Szolnokon már feldübörögtek a tankok motorjai és elindultak Budapestre a szovjet bevonulók. Élükön Kádár (Csermanek) Jánossal, a hazaáruló föld alatti nyomdásszal. Mert ezt a „bevonulók kértéket” Kádár, Münnich és Marosán rendezte. Hogy aztán egy Vida Ferenc nevű bíró vezetésével gyilkosságok garmadáját hajtsák végre.

Kádár büntetése az volt, hogy véren nyert rendszere totális összeomlását meg kellett érnie. Élt még (más kérdés, hogy milyen elmeállapotban) Nagy Imréék újratemetésekor, és aznap halt meg, amikor a bíróság kimondta: az 56-os miniszterelnökkel szembeni minden vádpont hamis, alaptalan és igaztalan volt, így a halálos ítélet (és annak végrehajtása) is.


Ez persze a holtakat már nem támasztja fel. Miként az 1990-ben meghalt Vidát sem, akihez azért negyedszázad elteltével is lenne pár kérdésünk… De ki volt ez a Vida Ferenc? Egy jómódú ügyvéd fia, 1932–1933-ban részt vett a cionista mozgalomban, 1934-ben elvégezte a szegedi jogi akadémiát, majd 1934-ben Tel-Avivban közreműködött a helyi Palesztinai Kommunista Párt megalapításában. 1935-től visszatért Magyarországra és ügyvédjelöltként dolgozott. Közben részt vett az illegális kommunista mozgalomban is. Ekkor vált ismertté „Tunisz” fedőnéven.  1945 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti V. kerületi pártbizottságának titkára, később a Belügyminisztérium tanácsosa, majd az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetője lett. 1949 júniusától az Állami Ellenőrzési Központban volt osztályvezető. 1951 decemberétől az Igazságügyi Minisztériumban, 1953 novemberétől 19 évig a Legfelsőbb Bíróságon dolgozott. Legmagasabb beosztása a kollégiumvezető-helyettesi volt. Innen vonult nyugdíjba. Vida Ferenc haláláig tagadta, hogy az MSZMP vezetői, illetve maga Kádár János utasította volna a halálos ítéletek meghozatalára. Mindenesetre az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében nyújtott tevékenységének elismeréseként a kádári vezetés kitüntette a Magyar Szabadság Érdemrenddel. Nevéhez fűződik még többek között Déry Tibor és társai, Erdős

Budapest, 2015. március 18. Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere távozik az ellene több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt indult büntetőper tárgyalásáról a Fővárosi Ítélőtábla Markó utcai épületének folyosóján 2015. március 18-án. MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Péter, Haraszti Sándor és társai, Kardos László és társai, Lőcsei Pál, Mérei Ferenc és társai, Zsámboki Zoltán és társai, a Corvin közi felkelők fegyveres parancsnoka, Iván Kovács László és társai, a csepeli felkelők, Szente Károly és társai ellen lefolytatott per. Az általa vezetett tanács összesen húsz ember ellen hozott halálbüntetést első- vagy másodfokon.


Ő volt hát a bevonulók kérték főszereplője. Apró szépséghiba, hogy Kádárékon kívül senki nem kérte erre a

szerepre. Sem a törvénytelenül elítélt és kivégzett áldozatok, sem pedig a hozzátartozóik. Vida végig partner volt a kádári hazaárulásban. Miképpen Biszku Béla is. Akiről mostanság azt a képet kezdik festeni, hogy egy kedves, nagyothalló, öreg bácsi.

Akit szintén a bevonulók kértek. S aki szintén a bevonulókat kérte. Csak őket nem kérte egyetlen magyar sem.

Kapcsolódó Cikkek