EUR: 307,79 Ft
CHF: 282,02 Ft
2017. május 25., csütörtök
Orbán

Belföld

A méhen kívüli méz

Elegük lett a magyar méhészeknek a hamisított kínai méz dömpingjéből, Brüsszelig mentek el, hogy hangot adjanak tiltakozásuknak. De végül is hogyan készül a hamis méz?

˗ A magyar mézekre általánosan jellemző, hogy olyan gazdag ízvilággal és illatanyaggal rendelkeznek, hogy egyéb országok valódi mézeihez keverve „javítómézként” használják – árulta el a Lokálnak Horváth Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) vezető szaktanácsadója, aki hozzátette: ˗ Hogy mi a titka a magyar méznek? Az egyedülálló növényvilág. Például Európa egyéb országainak teljes területén nincs annyi akác- vagy hárserdő, mint hazánkban. Ezen kívül méhészeink kiemelkedő szaktudása és az általuk alkalmazott termeléstechnológia az ami hozzájárul a magyar méz kiemelkedő minőségéhez. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy hazánkban az élelmiszer előállítást és forgalmazást ellenőrző rendszer is kiemelkedő.

Méz illusztráció (Fotó: Máté Krisztián)

(Fotó: Máté Krisztián)

Van tehát magas minőségű, ízletes mézünk. Mi tudna ezzel versenyezni? Természetesen az olcsóbb méz. Egy olyan árérzékeny élelmiszerpiacon, mint a magyar, döntő lehet az ár. A kaposvári méhészek egyik elmondta a Lokálnak, ők egymás között „méhen kívüli méznek” nevezik azt a terméket, amely rendkívül olcsón rendkívül távolról, Kínából érkezik hozzánk. Ennek az ára olyan alacsony, hogy az a szakértők számára gyanússá teszi természetes eredetét. Hogy mi valódi méz, azt a Magyar Élelmiszerkönyv pontosan szabályozza.

˗ A mézhamisításnak sajnos számtalan módja van, ezek egy része könnyen kimutatható, de vannak olyan módszerek is, melyeket a legmodernebb eszközökkel is nehéz detektálni – utalt Horváth Gábor arra a küzdelemre, amellyel a laboratóriumi trükköket igyekeznek tetten érni.

A vásárló egyébként nem tiszta hamisítványt vesz le a polcról, a mézben vannak ugyanis olyan illat- és ízanyagok, amelyeket még ma sem tudnak szintetizálni, ezért a piacra dobott terméknek legalább 1/3 arányban valódi mézet is kell tartalmaznia.

Az OMME elsősorban jogi rendezést várt Brüsszeltől, amikor tüntetést szervezett a városban. Az EU-s címkézési szabály szerint ugyanis elegendő annyit feltüntetni a terméken, hogy EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke. Semmit nem tudunk az eredetről, ami – tekintettel az országonkénti eltérő élelmiszer-biztonsági szabályozásra – egészségügyi szempontból sem mindegy. Horváth Gábor szerint az egyesület által gyanúsnak talált és megvizsgált termékek 100 százalékánál kínai eredetet sikerült kimutatni.

Az ügyben megszólalt Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos, aki szerint „kereskedelmi forgalomban nem érkezett méz Kínából Magyarországra. Mivel a kínai méz összetétele nem ismert, ezért nem lehet tudni, hogy a hamis és kevert mézek károsak-e az egészségre. A hamisítás ellen viszont mindenképpen fel kell lépni”. A főállatorvos november elején utasítást adott a hazai mézfeldolgozók ellenőrzésére és kereskedelmi minták vizsgálatára.

Kapcsolódó Cikkek