EUR: 309,83 Ft
CHF: 267,71 Ft
2017. szeptember 22., péntek
Móric

Belföld

A szolidaritás rendje

Jelenleg nem biztosítható egyszerre az uniós állampolgárok maradéktalan biztonsága és valamennyi, Európába igyekvő menedékkérelmező befogadása. Minden állam alapvető kötelessége ugyanis, hogy saját állampolgárai biztonságát garantálja, ez pedig minden mást megelőz. Ezen elsődleges szemponton túl az EU tagállamai felelősséggel tartoznak az uniós állampolgárok biztonságáért is: a schengeni határok védelme ebből kifolyólag – az uniós jog értelmében is – nem jog, hanem kötelezettség. Minden más csak ez után következhet, így az Unión kívülről érkező menedékkérők jogainak biztosítása, a velük történő szolidaritásvállalás is.

Az Amnesty International legutóbbi, a magyar menekültügyi szabályokat bíráló jelentése nincs tekintettel a fenti kötelezettségekre. Az AI a párizsi terrortámadások után sem képes szakítani azzal az emberi jogi fundamentalizmussal, mely szerint egy védelmezendő kisebbség – jelenleg épp a menedékkérők – jogai megelőzik a többség jogait. Az AI így tulajdonképpen a nemzetállamok szuverenitását vitatja, illetve abból következő jogukat, hogy – az uniós joggal összhangban – meghatározhassák, hogy ki és milyen feltételekkel léphet be területükre.

A valóság ezzel szemben az, hogy a Genfi Egyezmény (és annak emberi jogi fundamentalista értelmezése) felett eljárt az idő, ezért az Egyezmény és az arra épülő uniós menekültügy szabályozás is teljes reformra, újragondolásra szorul. Az alapvető európai életforma védelme és az európai állampolgárok biztonsága érdekében szakítani kell az emberi jogok szélsőségesen liberális felfogásával. Magunk mögött kell hagyni azt a hazugságot is, hogy csak a kisebbség lehet áldozat, a párizsi terrortámadás ugyanis éppen a szabadságon és a jogrenden alapuló többségi európai kultúra ellen irányult.

Az AI azonban még saját értelmezési keretei között sem „talált fogást” a magyar menekültügyi rendelkezéseken, hiszen azok teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó nemzetközi és uniós kritériumoknak. Az idén ősz óta hatályos fizikai és jogi határzár ugyanis pontosan azt a célt szolgálja, hogy megvédje a schengeni térség külső határait azzal, hogy a legális belépési pontokon továbbra is biztosítja a lehetőséget a menedékkérőknek az országba történő belépésre és menedékkérelmük benyújtására. Így bár a határzár és a tranzitzónás eljárás révén a jogalkotó valóban véget vetett annak a törvényen kívüli állapotnak, hogy a zöldhatáron keresztül Magyarországra illegálisan belépők kontrollálatlanul mozogjanak az ország területén, a kérelmezők alapvető jogai, az AI állításaival szemben, továbbra sem sérülnek.

A teljes elemzés itt olvasható!

Kapcsolódó Cikkek