2017. december 11., hétfő
Árpád, Árpádina

Belföld

Heim Pál gyermekgyógyász 140 éve született

Száznegyven éve, 1875. november 30-án született Heim Pál gyermekgyógyász, a korszerű csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik magyarországi meghonosítója.

Heim_PálApja, Heim Péter postatiszt a “vasminiszter” Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében vett részt. Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett tanulmányozta a csecsemők kórélettani sajátosságait. Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. 1907-ben magántanári minősítést nyert a gyermekkori betegségek szemiotikája témakörben, egy év múlva Preisich Kornél gyermekgyógyásszal közösen megírta Az általános haematológia című könyvet.


Az első világháború kitörése után zászlóaljorvosként a fronton szolgált, majd a galíciai Sanok katonai járványkórházának parancsnoka volt. Egészségügyi problémái miatt leszerelték, 1916-tól ismét a székesfővárosi csecsemőkórházban folytathatta gyógyító tevékenységét. 1918-ban az anya- és csecsemővédelem országos biztosaként működött, s még ugyanabban az évben a pozsonyi Erzsébet királyné Tudományegyetem újonnan alakult gyermekklinikájának élére nevezték ki. Az egyetem és a klinika 1919-ben a megszálló csehszlovák hadsereg elől Budapestre menekült; az egyetem 1923-ban Pécsre került, a klinika a pesti Fehér Kereszt Gyermekkórházban (a mai Tűzoltó utcai gyermekklinikán) működött tovább. Heim Pálnak jelentős szerepe volt az intézmények végleges otthonra találásában, az egyetemnek 1921-22-ben rektora is volt. Ő hozta létre az univerzitás baráti körét, az Egyetemi Tudományos Szövetség orvosi szakosztályát, bekapcsolódott a gyermekek és anyák védelmére létrehozott Országos Stefánia Szövetség munkájába.

Oktatói-kutatói tevékenységét 1923-tól Pécsen folytatta. Megalapította és vezette az intézmény gyermekklinikáját, az itt töltött évek munkássága legtermékenyebb időszakát jelentették. 1926-ban adta közre tan- és kézikönyvét A gyermek táplálkozása címmel. Egykori professzora, Bókay János 1929-es nyugdíjba vonulása után őt bízták meg a budapesti egyetem gyermekklinikájának vezetésével. Új helyét azonban csak rövid időre foglalhatta el, 1929. október 23-án tüdőgyulladásban meghalt.


Heim Pált a modern hazai csecsemőgyógyászat megteremtőjének tekintik. Elsők között kutatta a vitaminokat, a csecsemők táplálkozási problémáit és a veleszületett szifiliszt, kimutatta a heveny folyadékvesztés miatt fellépő kiszáradás kórtani jelentőségét. Jelentős érdemeket szerzett a csecsemő- és gyermekgondozónői képzésben, az általa alapított gyermekápolónői iskolában végzett “Heim-nővérek” elismert szakemberek lettek. Gyermekorvosként az anyatej és a vitaminok fontosságát hangsúlyozta, előtérbe helyezte a megelőző, felvilágosító és nevelő munkát, valamint a gyermekvédelmi feladatokat. Kutatásai során foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, az ásványi anyag- és folyadékháztartás zavaraival, a fehérvérsejtek sajátosságaival, a tuberkulin-allergiával.

A budapesti Üllői úti gyermekkórház és rendelőintézet 1957 óta viseli Heim Pál nevét, a Magyar Gyermekorvosok Társasága tiszteletére emlékérmet alapított. Fia, Heim Ernő Ybl Miklós-díjas építész volt. A neves gyermekgyógyász örökségét viszi tovább dédunokája, Heim Pál, aki alapítványt hozott létre az élmény- és emberközpontú magyar gyermekegészségügy fejlesztése és támogatása érdekében; tavaly őt tüntették ki a Heim Pál-emlékéremmel.

Kapcsolódó Cikkek

  • A kormány kiemelten támogatja a gyermekek egészséges táplálkozását

    A kormány kiemelten támogatja a gyermekek egészséges táplálkozását

    A gyermekek étkezési kultúrájának, étkezési körülményeinek javítását célzó Menő menzák az iskolában című, szeptemberben lezárult pályázat keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 314 iskolai alapítvány kérelmét támogatta összesen csaknem hatmilliárd forint értékben – jelentette be a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Kecskeméten.

  • A gazdasági válság előtti szint alá csökkent a szegénységnek kitettek száma

    A gazdasági válság előtti szint alá csökkent a szegénységnek kitettek száma

    A 2008-ban kezdődött gazdasági válság előtti szint alá sikerült csökkenteni a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát Magyarországon – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Védelem, aktivitás, képessé tevés című konferenciasorozat rendezvényén.

  • Palkovics: A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk

    Palkovics: A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk

    A felsőoktatás az egyik legsikeresebb rendszerünk, amely iránt erős a közbizalom – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásakor hétfőn Budapesten.