EUR: 309,50 Ft
CHF: 267,35 Ft
2017. szeptember 23., szombat
Tekla, Líviusz

Egyéb

Kéményseprőt látok, szerencsét találok

Macskák, malacok, lóhere és patkó − összegyűjtöttük a legismertebb magyar és európai babonákat, szerencsét hozó vagy épp balszerencsével riogató foglalkozásokat, tárgyakat és állatokat.

, Image: 145315810, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: yes, Credit line: Profimedia, INSADCO Photography

Kéményseprőt látok, szerencsét találok!

A macska, főleg a fekete, már a középkorban gonosz állatként jelent meg a boszorkánylegendák és -perek kapcsán. Akkor úgy vélték, hogy a varázslók gaztetteik egy részét a  házi kedvenc képébe bújva hajtják végre. A szerencsehozó pók legendája a mohamedán vallásban gyökerezik. A tanítás szerint, amikor Mohamed menekülés közben egy alkalommal a Mekka környéki barlangokban rejtőzött el, egy keresztespók gyorsan hálót szőtt a bejáratra. Ezzel úgy megtévesztette az üldözőket, hogy elvesztették a próféta nyomát, aki így megmenekült. Azóta a pók a mohamedánok szent állata, és nekik köszönhetően Európában is sok helyen szerencsehozónak tartják. Ezért is tulajdonítanak balszerencsét annak, aki elpusztítja. A malacról köztudomású, hogy orrával kitúrja a szerencsét, de vajon honnan ered a „malaca van” magyar mondás? A középkori falusi vásárokon sokszor sorsoltak ki különböző nyereményeket a résztvevők között, és a legbecsesebb fődíjnak akkoriban bizony ez a háziállat számított. moon-969978
A négylevelű lóhere évszázadok óta a szerencse jelképe, amit egyfelől ritkaságával, másrészt kereszt alakjával (ördögűző) magyaráznak. Már a görögök is amulettként hordták. A papok azt állították róla, hogy bármilyen betegséget meggyógyít. A britek még többet képzelnek hatalmáról: szerintük megtalálóját képessé teszi arra, hogy a dolgok mögé lásson. Kelta eredetű hiedelmek szerint nagy szerencsét jelent a talált és a hét szeglyukú patkó. Csodatevő erejét a feltételezések szerint sarló alakjának köszönheti, ami a kelták Holdistennőjét idézi, anyaga − a vas miatt − pedig a szellemeket is elűzi.

Ilyen a babonás Európa

Észak-Európa: A századik piros kocsi szerencsét hoz

Nem véletlen, hogy a norvég lottózókban gyakran „Tvi, tvi ”-vel búcsúznak a szelvényt vásárlóktól az eladók. Ez a mondat leginkább a magyarok „kéz- és lábtörést” kívánásához hasonló, és gyökere ugyanaz a középkori hiedelem, miszerint ha valakinek rosszat kívánnak, azt balszerencse helyett jó szerencse éri majd. Finnországban egy népszerű modern  kori babona ígéri azt, hogy ha az utunk során száz piros autót összeszámolunk, a századik kocsi rendszámtáblája felfedi aznapi szerencseszámainkat.

Nyugat-Európa: Tölgyfát ördög nem érintheti

Belgiumban nem csak jókedvükben fütyörésznek az emberek, a hagyomány szerint ez meghozza jó szerencséjüket is. Németországban pedig úgy tartják, hogy az asztal kopogtatása vonzza be Fortuna kegyeit. Egy legenda szerint az áldást hozó tölgyfa az egyetlen olyan felület, amelyet az ördög nem érinthet, így a fa kopogtatása elűz minden balszerencsét hozó rossz szellemet. A franciák – tőlünk eltérően – nem a kéményseprőket, hanem a matrózokat tartják a jó szerencse hírnökeinek. A sapkáikon lévő piros pompon megsimogatása után állítólag biztosan pénz áll a házhoz.

Dél-Európa: Kiömlő bor és tücsökzene

Olaszországban a 13-ast jó szerencsét hozó számnak tartják, ezzel szemben a 17-est balsorsot hozónak, olyannyira, hogy a 17-es házszám gyakran nem is kerül ki az épületekre, és az Alitalia egyes gépein sincs 17. sor. Ennek oka, hogy római számmal írt XVII számait felcserélve VIXI-t kapjuk, ami latinul az élet végére utal. Spanyolországban a tücskök zenéje jelzi a jó szerencsét, míg Portugáliában az asztalra kiömlő borról gondolják, hogy boldogságot, gazdagságot hoz.


Kapcsolódó Cikkek