2017. november 20., hétfő
Jolán

Belföld

Orbán: a kommunizmus egy őrült eszme volt

Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások közelgő emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) és a Gulag Emlékbizottság ünnepségét a VI. kerületi Derkovits Gyula Általános Iskola udvarán tartották, ebben az épületben volt ugyanis 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.


Orbán Viktor azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.

“Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát” – fogalmazott a kormányfő.


Hangsúlyozta: “az egész nemzet nevében emlékezünk a meghurcoltakra, fejet hajtunk az elhunytak előtt, kifejezzük tiszteletünket a hazatérteknek, és vigyázunk a még élőkre”. A Gulag táboraiba sok százezer magyart szállítottak a Kárpát-medence minden részéről, hadifoglyokat, civileket, politikai elítélteket – idézte fel a miniszterelnök, hozzátéve: az 1944 őszétől 1948-ig elhurcoltaknak csak mintegy ötöde élte túl a megpróbáltatásokat. Mindezt egy Európában született őrült gondolat hozta létre – mutatott rá.

“Ma már senki sem vitatja, hogy a nemzetiszocializmushoz hasonlóan a kommunizmus is egy őrült eszme volt, senki sem vitatja a kommunizmus bűneit, de (…) hosszú és rögös utat kellett bejárnunk, amíg idáig eljutottunk” – mondta Orbán Viktor, arra utalva, hogy a rendszerváltás utáni két évtizedben Magyarországon “a mindenkori jobb- és baloldal külön-külön cipelte saját történelmi terheit”, és folyt a vita arról, “kinek a zsákja nehezebb”. Itt volt az ideje lezárni ezt az időszakot, ezért lett 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások nemzeti emlékéve – jegyezte meg.

Orbán Viktor arról is beszélt, felemelő érzés volt, amikor végre szabadon lehetett emlékezni a kommunizmus áldozataira. Azt is fontosnak nevezte – “különösen most, amikor Európa ismét támadás alatt áll” -, hogy a magyar fiatalok ismerjék a 20. századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé.

“Tisztelet a hősöknek, kegyelet az áldozatoknak!” – zárta beszédét a kormányfő.

Az ünnepségen – amelyen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és több kormánypárti országgyűlési képviselő – Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizáns hatóságok is bűnösök voltak.

“Ma már egy óvodában is tudják (…), hogy magyar hatóságok hivatalos közreműködésével szedték össze a zsidónak minősülő személyeket a második világháború vége felé, és erre nincs bocsánat” – fejtette ki, felhívva a figyelmet azonban arra is, hogy “ugyancsak magyar hatóságok közreműködésével vittek el a Szovjetunióba bírósági ítélet nélkül, csak gyanú alapján, osztályidegenként magyar hazafiakat”.

A Gulagot túlélők évtizedekig nem beszélhettek arról, mi történt velük. Azzal azonban – folytatta -, hogy az Országgyűlés 2012-ben a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, merőben megváltozott a helyzet, így ma már a kormány és a történettudomány képviselőivel közösen emlékezhetnek.

Menczer Erzsébet azt is mondta: “egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek – jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat – nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban”.

A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, “élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot”.

A megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták az iskola – az egykori börtön – falán lévő emléktáblát, majd kegyeleti séta indult a Terror Háza Múzeumhoz.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ők szavazták meg a migránsok betelepítését

    Ők szavazták meg a migránsok betelepítését

    Állandó, felső kvóta nélküli migráns-betelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülésén. A Soros-terv részét képező lépés értelmében azok a tagállamok, amelyek nem hajlandóak az automatikus befogadási rendszer kialakítására, elesnek az uniós támogatásoktól.

  • Indul a karácsonyi roham

    Indul a karácsonyi roham

    Készüljön fel az ünnepi kiadásokra a Pénzügyi Navigátorral! Magyarországon is egyre inkább meghonosodik egy amerikai szokás, a Fekete Péntek, vagyis a Black Friday.

  • Zsidó áldozatokon viccelődött a Jobbik

    Zsidó áldozatokon viccelődött a Jobbik

    Szalonképtelen! Jobb helyeken ezt mondják egy olyan pártra, amely sorozatban tesz különféle antiszemita kijelentéseket. A Jobbikról ezúttal az derült ki, hogy a párt tagjai a holokauszt áldozatainak számán élcelődnek egy újabb, nyilvánosságra került hangfelvételen.

  • A kaptárköveket óvják a Bükkben

    A kaptárköveket óvják a Bükkben

    A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton – közölte a park az MTI-vel.