EUR: 309,33 Ft
CHF: 288,05 Ft
2017. január 22., vasárnap
Artúr, Vince

Egyéb III.kerület

Orvosi mérnököket is képeznek Óbudán

Biomatikai Intézet néven új stratégiai oktatási egységet hozott létre az Óbudai Egyetemen, a Neumann János Informatikai Karon belül. Az itt zajló képzés a robotikára, illetve jövő februártól már az orvosi mérnök informatika területére is fókuszál. Az ide jelentkezők nemcsak nappali, esti képzésen is folytathatják a tanulmányaikat. Az intézet által kínált lehetőségekről Kovács Levente oktatási dékánhelyettes beszélt a Lokálnak.

– Mi indokolta a Biomatikai Intézet (BMI) létrehozását?

– A lépést alapvetően  mindkét akadémiai, tehát az oktatási és kutatási szempont is motiválta. Előbbi az Óbudai Egyetem (ÓE) gyakorlatorientált képzési berendezkedéséből fakad, azt ismertük fel, hogy az informatika hazánkban az orvosi informatika és a gépgyártási, illetve a gépgyártással segített ágazatokban mutat rendkívüli fejlődést, ha pedig követni akarjuk ezt a trendet, akkor az ehhez szükséges szervezeti elemeket kell megteremtenünk. A kutatási szempontot pedig azt ösztönözte, hogy bővítsük a kutatási területeinket, hiszen így lehetséges olyan érték előállítása, amely a piac számára is hasznosítható. A BMI kínálata kifejezetten a hiányképzésekre fókuszál, ezt a portfóliót például a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közsszolgálati karának Digitális Egészségtudományi Intézetével partnerségben alakítottuk ki.

Dr. habil. Kovács Levente, a Biometikai Inézet vezetője ( Fotó: Sáfár Tibor)

(Fotó: Sáfár Tibor)

– Mire vonatkozik ez az együttműködés?

– Az ÓE Neumann János Informatikai Karán alapvetően mérnök-informatikus képzés zajlik, viszont azt tapasztaltuk, hogy egy bizonyos ismereti szinten túl valamilyen speciális tudást is fontos volna biztosítanunk. A BMI elindításával az orvosszakma hétköznapjait kívánjuk segíteni, hiszen kifejezetten ehhez kapcsolódóan kínálunk informatikai hátteret. A Semmelweis Egyetem alapszinten kínál ilyen kurzust, mi pedig mesterszinten kapcsolódtunk ehhez az irányhoz. Egyik specializációnk a robotika, a másik pedig az orvosi mérnök informatika.

– Mikortól érhetőek el ezek a képzések?

– A robotika ebben az évben indult el, akkor még nem a BMI égisze alatt. Az orvosi mérnök informatika pedig 2016 februárjában startol.

– A BMI megalakulása összesen hány hallgatót érint?

– Megközelítőleg 100-200 közé tehető a számuk, de nehéz elhatárolni ezt a csoportot, hiszen a BMI 12 oktatója alapképzésben is tanítja a hallgatókat.

– Hogyan illeszkedik az itteni oktatás a gyakorlati, adott esetben a piaci igényekhez?

– A BMI megálmodása nem hasraütés-szerűen történt, előzetesen leültünk a cégekkel és felmértük, mik az igényeik. A szándék ugyanis az, hogy a már dolgozó szakemberek is visszagyűrűzzenek a felsőoktatásba további tudásszerzés céljából, ezt pedig lehetetlen megvalósítani anélkül, hogy megnyernénk az egyes vállalatokat. A partnereink között olyan cégeket tudhatunk, mint a BBraun, GE, Bosch, Sigma Technologies, vagy az EPAM.

Dr. habil. Kovács Levente, a Biometikai Inézet vezetője ( Fotó: Sáfár Tibor)

(Fotó: Sáfár Tibor)

– Ez azt is jelenti, hogy ezek a cégek finanszírozzák a konkrét képzést is?

– Azt is, de ezt az együttműködést sokszor nehéz forintosítani, hiszen beletartozik az oktatói erőforrás biztosítása vagy éppen az ösztöndíjak létrehozása is. De való igaz, hogy a cégek konkrét gépbeszerzésekkel, infrastruktúrával is támogattak. Egyszóval az egyetem költségvetését direkt módon nem terhelte az új intézet felállítása.

– Hány helyet biztosítanak a BMI képzésein?

– A mérnökinformatika mesterképzésre 25 nappalis és 35 estis létszámot hirdetünk. Utóbbit a „jó pap holtig tanul” logikája mentén indítottuk el, azokra is figyelve, akik esetleg munka mellett bővítenék a tudásukat. A létszám egyelőre nincs teljes mértékben feltöltve, de emelkedő tendenciát érzékelünk és bízunk abban, hogy a jövőben emelnünk kell a küszöbszámokat.

– Hiába jó a képzés, ha nincs összhangban a munkaerőpiaccal. Hogyan áll ezen a téren a BMI?

– A mérnökinformatikus végzettségű munkaerő iránt óriási a kereslet, nem túlzás, ha évente ezren végeznének, azt is felszívná a piac. Ebből fakadóan komoly verseny alakult ki már az alapképzést befejező friss diplomásokért, sőt, az a gyakorlat, hogy a hallgatók még az abszolválás előtt elhelyezkednek. Ez persze már az egyetemnek okoz gondot, mert így a mesterképzésre idő előtt elfogynak a diákok. Ez magyarázza, hogy a cégekkel már nem csak a foglalkoztatásra, hanem a náluk dolgozók felsőoktatásba való visszaengedésére is kötünk együttműködéseket

– Mi lehet a megoldás a krónikus hiány csökkentésére?

– Ez egy nehéz és hosszútávú kérdés, melyet véleményem szerint két oldalról kell tekinteni. Egyfelől a középiskolák és felsőoktatás tananyagának strukturális összehangolásának kellene  megtörténnie minőségi és az egyetemek által elvárt bemenetet biztosítva, másfelől pedig a már említett piac gyorsan változó igényei szerint finomítani a tantervünket és a cégek számára képzett munkaerőt képezni. Ez a fentebb említett szempontok mellett külföldi hallgatok bevonzását is jelentheti ami a hazai egyetemeink nemzetközi láthatóságát növeli. Utóbbinak viszont lételeme a minőségi kutatás fejlesztése erősítve az oktatásunkat. Az ÓE tekintetében ez indokolta a BMI stratégiai szempontú létrehozását, minőségi kutató-oktatókkal töltve fel azt.

Kapcsolódó Cikkek