EUR: 307,70 Ft
CHF: 282,14 Ft
2017. május 29., hétfő
Magdolna

Belföld

A Prima Primissima Díjról

Pénteken a Prima Primissima Díj kategóriagyőztesei tizenharmadik alkalommal vehetik át kitüntetéseiket, a díjkiosztó gálának az idén is a Művészetek Palotája ad otthont. A Lokál bemutatja a díjat és annak történetét.

A Prima Primissima Díjat és az azonos nevű alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közreműködésével. A díjat azzal a céllal hozták létre, hogy pártoktól és politikától mentesen támogassa és fejlessze a magyar tudományos, művészeti és kulturális életet, őrizze a magyar értelmiség eredményeit, értékeit.

Az első Prima Primissima Díjakat 2003. december 11-én adták át a budapesti Nemzeti Színházban. A több mint 1,65 milliárd forint értékű felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz éven át ítélhette oda a kitüntetést, 2013-tól a Prima Primissimát Csányi Sándor és az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább.

A Prima Primissima Díj elismeréseinek körét idővel tovább bővítették: 2005-ben az egyes megyéken belüli teljesítményeket honoráló Megyei (területi) Prima Díjakkal, melyeket 19 megyében hárman nyerhetnek el, 2007-ben pedig a harminc év alatti fiatal tehetségeknek adományozható Junior Prima Díjakkal. Utóbbi kitüntetés a tudomány, a zene, a népművészet, a sajtó és a színházművészet terén kiemelkedő fiatal tehetségeket támogatja, kategóriánként akár tízet is.

A Prima Primissima Díjat tíz kategóriában ítélik oda. Jelölteket a VOSZ megyei és szekcióelnökei, a szakmai testületek tagjai, a Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjai, az elmúlt év primissimái, illetve az egyes kategóriákban a kategóriák érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetei állíthatnak. A díjra jelölhetők mindazok a magyar állampolgárságú természetes személyek, magyarországi székhelyű jogi személyek, továbbá társaságok, társadalmi szervezetek és alkotóközösségek, amelyek kiemelkedő munkájukat az ország területén végzik.

2013 óta az egyes kategóriák szakmai testületei tíz jelöltet emelnek ki, akik közül az alapítványi kuratórium tagjai titkos szavazással kategóriánként három-három primát választanak. A Primissimákat a gálaest napján választják ki a kuratórium tagjai és a VOSZ kibővített elnöksége.

A primák 2013-tól – a korábbi 3 millió forint helyett – fejenként 5 millió forintos, a primissimák változatlanul 15 millió forintos díjazásban részesülnek. Ugyancsak 15 millió forintot ér a szakmai elismerésen kívül a Közönségdíj, a jutalomban a kitüntetett a díjalapító Demján Sándor felajánlásából részesül. A Junior Prima díjasoknak 2 millió forint jár, 1 millió forint pedig a területi Prima díjasoknak. A pénzjutalom mellé a díjazottak korábban Kincsem szobrát kapták emlékül, 2013-tól ezt Szmrecsányi Boldizsárnak az ég felé nyilazó ifjút ábrázoló szobra váltotta fel.

A Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke 2003 óta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Tagjai: Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója (2010-ben Prima-díjas); Balogh Gabriella tanácsadó; Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára; Jókai Anna Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és József Attila-díjas író, a nemzet művésze (2004-ben Prima Primissima közönségdíjas); Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend vezetője (2005-ben Prima Primissima díjas) és Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója, a VOSZ társelnöke.

2015-ben a Prima díjasok, egyben Prima Primissima Díjra jelöltek a következők:

Magyar építészet és építőművészet: Benczúr László, Dévényi Tamás és Tomay Tamás építészek;

Magyar irodalom: Kodolányi Gyula költő, esszéista, Marosi Gyula író, dramaturg és Oravecz Imre költő, író, műfordító;

Magyar képzőművészet: Csáji Attila képzőművész, Károlyi Zsigmond festőművész és Vojnich Erzsébet festőművész;

Magyar népművészet és közművelődés: ifj. Csoóri Sándor népzenész, zenetanár, a Fonó Budai Zeneház és Levente Péter – Döbrentey Ildikó közösségalkotó társak;

Magyar oktatás és köznevelés: Csapó Benő oktatáskutató, egyetemi tanár, Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus és a Petőfi Irodalmi Múzeum;

Magyar sajtó: Hajdú B. István sportújságíró, Stumpf András újságíró, publicista és Vinkó József újságíró, dramaturg, műfordító;

Magyar sport: Kásás Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász és Taróczy Balázs teniszező;

Magyar színház- és filmművészet: Börcsök Enikő színművész, Máté Gábor színművész, rendező és Sándor Pál rendező;

Magyar tudomány: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, egyetemi tanár, É. Kiss Katalin nyelvész és Stépán Gábor gépészmérnök, egyetemi tanár;

Magyar zeneművészet: Baráti Kristóf hegedűművész, a Budapest Klezmer Band és Kovács János karmester.

Kapcsolódó Cikkek