EUR: 304,47 Ft
CHF: 272,87 Ft
2017. július 27., csütörtök
Olga, Liliána

Külföld

Az Iszlám Állam félelmetesebbé vált, de meg is gyengült 2015-ben

Az elmúlt év világpolitikai eseményeire visszatekintve 2015 egyik legfontosabb történése az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége volt: a szervezet tagjai, vagy a hozzá kötődő szimpatizánsok áldozatok sokaságát követelő terrorakciókat hajtottak végre világszerte. Ugyanakkor ezzel segítették egy példa nélkül álló, az Egyesült Államokból, számos nyugat-európai országból, több tucat muzulmán államból és Oroszországból álló koalíció létrejöttét a szélsőséges iszlamisták elleni harcra. Ennek következtében az elmúlt év paradox módon nem csupán az Iszlám Állam “félelmetesebbé válását” hozta, de meggyengülését is: az iraki-szíriai hadszíntéren utolsó igazán nagy sikere 2015 májusában Ramádi városának elfoglalása volt, s az ellene indított hadjárat nyomán az esztendő végére az általa uralt területek nagysága 14 százalékkal csökkent: már “csak” 78 ezer négyzetkilométert ellenőriz Irak nyugati, illetve Szíria északi és keleti részén.

A 2015-ös év fordulatot hozott az Iszlám Állam (IÁ) tevékenységében. Míg 2014-ben alapvetően az új és új körzetek meghódítására koncentrált, 2015-ben a területi expanzió lelassult. Helyette viszont jött egy félelmetes fejlemény: a szervezet Irak és Szíria után “kilépett” a nemzetközi színtérre, és véres terrorakciókkal keltett félelmet. A 2015. januári párizsi merényleteket még “csak” üdvözölte (ennek elkövetőjeként az Arab-félsziget al-Kaidája nevű, rivális iszlám terrorszervezet jelentkezett), ám az őszi terrorcselekményeket, a Sínai-félsziget feletti októberi repülőgép-robbantást (224 halott) és a novemberi párizsi terrortámadásokat (130 halott) az Iszlám Állam már magára vállalta. A török hatóságok szintén az Iszlám Államot vádolták a 86 halálos áldozatot követelő októberi ankarai robbantások elkövetésével. December 2-án a kaliforniai San Bernardinóban egy 28 éves amerikai férfi és 27 éves szaúd-arábiai felesége összesen 14 embert mészárolt le. Mint kiderült, a két elkövető szimpatizált az Iszlám Állammal.

Éppen ez utóbbi jelenség jelenti a legnagyobb veszélyt: úgy tűnik, az Iszlám Állam nem pusztán saját tagjaira számíthat, mikor terrorakciókat tervez a világ különböző pontjain, hanem olyan szimpatizánsokra is, akiknek nincs semmiféle közvetlen kapcsolatuk a szervezettel, s így szinte lehetetlen akciójukat megelőzni. Emellett Európát még egy veszélyforrás fenyegeti: az Europol becslése szerint 5-7 ezerre tehető azoknak az embereknek a száma, akik a földrészről Irakba vagy Szíriába utaztak, hogy csatlakozzanak az Iszlám Államhoz, s ennek soraiban harcoljanak. Ezek az emberek bármikor visszatérhetnek saját hazájukba, hogy ott terrorakciókat hajtsanak végre. A titkosszolgálatoknak pedig nincs elég emberük, hogy mindegyiküket folyamatosan figyelje.

Ezek a fejlemények, ez a súlyos kihívás vezetett oda, hogy a nemzetközi közösség 2015 második felében végre komolyabban elszánta magát az Iszlám Állam szíriai és iraki pozícióinak meggyengítésére. Az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció már régóta légicsapásokat mért a szervezet hadállásaira, de az európai terrorakciók után ezek a hadműveletek felerősödtek, s bekapcsolódott az akciókba Franciaország, Nagy-Britannia, s – korlátozottabb mértékben – Németország is. December közepén Szaúd-Arábia vezetésével 34 ország megalakított egy terrorellenes iszlám katonai szövetséget. Szeptember végén pedig Oroszország is elindította légicsapásait Szíriában – ami talán a legfontosabb fejlemény volt a nemzetközi fellépés terén.

A terrorszervezet hadállásait egyébként nem csak ebben az országban fenyegetik. Irakban a kormányerők – amelyeket az amerikaiak légicsapásokkal segítenek – 2015-ben visszavették Tikrít városát, s december végén bevették Ramádi nagy részét. Az ország északi részén pedig a kurd milíciák szorították ki az Iszlám Állam fegyvereseit jelentős körzetekből.

A nemzetközi fellépés és a harctéri sikerek ráadásul még egy súlyos problémát okoztak a terrorszervezet számára: egyre nehezebben tudja finanszírozni tevékenységét. Szakértők havi 80 millió dollárra becsülik az IÁ bevételeit: a pénz fele az általa megszállt területeken élők megadóztatásából, valamint a lakosság javainak elkobzásából származik, további 40 százalékra tesz szert a kőolaj-kereskedelemből, a maradék pedig a kábítószer- és műkincs-kereskedelemből jön. (2015-ben óriási nemzetközi felháborodást keltett, mikor harcosai több ezer éves asszír szobrokat romboltak le az iraki Ninive területén, később pedig a Szíriában lévő ókori Palmüra romvárosában kezdtek pusztításba.) A légicsapásoknak és a területvisszafoglalásoknak köszönhetően az IÁ elvesztette az ellenőrzése alatt álló olajkitermelési infrastruktúra 90 százalékát, s értelemszerűen a megszállt területek adójából is egyre kevesebb pénz folyik be. Mindez némi reményt ad arra, hogy 2016-ban sikerül még jobban visszaszorítani az Iszlám Állam befolyását – legalábbis Szíriában és Irakban.

A terrorcselekmények elleni küzdelem terén azonban egyelőre nem látni a megoldást, s az is vészjósló fejlemény, hogy a terrorszervezet a Közel-Kelet után a világ más térségeiben is kezdi kiépíteni hadállásait. A Nigéria északi részén terrorhadjáratot folytató Boko Haram tavasszal hűségesküt tett az Iszlám Államnak, s immár Afganisztánban is csatlakozott hozzá több szélsőséges csoport. Eközben az IÁ Líbiában is folyamatosan terjeszti ki tevékenységét, méghozzá olyan mértékben, hogy egyes szakértők szerint ez az észak-afrikai ország válhat a dzsihadisták új főhadiszállásává. A szingapúri védelmi miniszter pedig decemberben közölte: az Iszlám Állam egyértelmű veszélyt jelent Délkelet-Ázsiára, hiszen a térség országaiból Szíriába és Irakba utazó szélsőségesek azzal a küldetéssel térhetnek vissza hazájukba, hogy ott iszlám kalifátust hozzanak létre.

Kapcsolódó Cikkek

  • A rendőrségnél akartak kokaint venni

    A rendőrségnél akartak kokaint venni

    Minden napra jut egy olyan történet, aminek hallatán az ember csak fogja a fejét és meggyőződése, hogy ennél nagyobb baklövést nem lehet elkövetni.

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.