EUR: 308,51 Ft
CHF: 288,56 Ft
2017. március 30., csütörtök
Zalán

Belföld

Felkavarják a felsőoktatás állóvizét

Több jelentős változásról is döntött a parlament az oktatási törvények múlt heti módosításával. Az új rendelkezések értelmében intézmények olvadnak össze, de az oktatói fizetések is megemelkednek majd.

felsőoktatás, diploma, egyetem (Fotó: Profimedia)

Feldobom talársapka, leesik diploma (Fotó: Profimedia)

Módosulnak a doktori képzés feltételei, jövő július 1-jétől a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem, és jogszabályba iktatták a felsőoktatási bérek emelését – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények múlt hét kedden elfogadott módosítása. Az Országgyűlés 109 igen és 9 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett fogadta el a változásokat.

Ezek közül talán a legfontosabb a felsőoktatási oktatói illetmények megemeléséről szóló rész, amely értelmében januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal nőne az oktatók és a kutatók fizetése. Ugyancsak lényegi fejlemény, hogy a 2016. július 1-jétől új felsőoktatási intézmény indul el: a Pallasz Athéné Egyetem a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával jön létre. Ezzel nem ér véget az egyetemalapítási hullám, hiszen a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola egybevonásával az Eszterházy Károly Egyetem is ugyanezen a napon alakul meg. A két újszülött abban is hasonlít majd egymásra, hogy mindkettő alkalmazott tudományok egyetemi státusszal bír majd. A sornak ezzel még nincs vége, a Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar ugyanis önálló Állatorvostudományi Egyetemé alakul át, a változatosság kedvéért szintén a következő év júliusától.

Számos ponton módosul a doktori képzés szabályrendszere is. Az egyik leghúsbavágóbb fejlemény, hogy a jövőben a felsőoktatási intézménynek folyósított doktori képzési támogatás összege a felére csökkenthető, ha az adott hallgató nem szerez doktori fokozatot. A módosító csomag további lényegi fejleményeket is tartalmaz: ilyen például, hogy a jövőben a szenátus lesz a felsőoktatási intézmények vezető testülete, és hogy 2016 szeptemberétől nem mehet mesterképzésre az, akinek nincs legalább egy “C” típusú nyelvvizsgája. Érdemes észben tartani azt is, hogy a tanuló a huszonötödik életévnek betöltését követően kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

Kapcsolódó Cikkek