EUR: 304,72 Ft
CHF: 272,93 Ft
2017. július 27., csütörtök
Olga, Liliána

Külföld

Íme a párizsi klímacsúcs legfontosabb elemei!

Történelmi jelentőségűként értékelt éghajlatvédelmi megállapodást fogadott el szombaton a Párizs melletti La Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáján résztvevő 195 ország. Az egyezmény legfontosabb elemei:

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK:

A megállapodás hosszú távú célja biztosítani, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest “jóval” két Celsius-fok alatt maradjon. Emellett “törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. Az iparosodás előtti időszakhoz képest a globális átlaghőmérséklet napjainkra már körülbelül egy Celsius-fokkal emelkedett. A cél érdekében a kormányok vállalták, hogy “amilyen rövid időn belül csak lehet”, megállítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának növekedését. A megállapodás szerint továbbá valamikor 2050 után – egy közelebbről meg nem határozott időpontra – az emberi tevékenység okozta kibocsátásokat olyan szintre kell csökkenteni, amelyet az óceánok és az erdők még képesek felszívni.

KIBOCSÁTÁSI CÉLÉRTÉKEK:

A hosszú távú cél elérése érdekében az ENSZ-tagországok megegyeztek abban, hogy ötévenként nemzeti célkitűzéseket határoznak meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. A megállapodás aláírásáig több mint 180 ország tett máris felajánlást az első, 2020-ban kezdődő ciklusra. Számszerűsített kibocsátási célokat várhatóan csak fejlett országok fognak megadni, de a fejlődő országokat is “bátorítják”, hogy tegyenek hasonlóan, az ő kibocsátási értékeik ugyanis várhatóan változni fognak gazdasági fejlődésükkel párhuzamosan. Amíg konkrét vállalásokat nem tesznek, addig az az elvárás velük szemben, hogy tartsák kordában a kibocsátásaikat.

FELÜLVIZSGÁLAT:

A kezdeti célkitűzések nem elegendőek ahhoz, hogy a hosszú távú hőmérsékleti célok teljesüljenek. Ezért a megállapodás szövege szerint a kormányokat felkérik arra, hogy a következő négy évben vizsgálják felül célkitűzéseiket. Ez nem kötelezi ugyan az országokat arra, hogy fokozottabban csökkentsék a felmelegedést okozó anyagok kibocsátását, de a remények szerint ez is lehetővé fog válni azáltal, hogy a megújuló energiaforrások idővel jobban elérhetőek és hatékonyabbak lesznek.

ÁTLÁTHATÓSÁG:

A megállapodás nem ír elő büntetést a célkitűzéseiket nem teljesítő országokkal szemben. Ugyanakkor átláthatósági szabályokat fektet le, amelyek célja ösztönözni az országokat, hogy valóban azt tegyék, amire ígéretet tesznek. Ez volt az egyik olyan pont a megállapodásban, amelyben a legnehezebben jutottak közös nevezőre. Kína a fejlődő országokra vonatkozóan enyhébb előírásokat kért. A szöveg, amelyben végül megállapodtak, úgy szól, hogy minden országnak rendszeresen jelentést kell tennie kibocsátásainak mértékéről és a csökkentésükre tett erőfeszítésekről. Némi rugalmasságot is lehetővé tesz azonban az egyezmény azon fejlődő országok tekintetében, amelyeknek “erre szükségük van”.

FINANSZÍROZÁS:

A megállapodás szerint a gazdag országoknak továbbra is pénzügyi támogatást kell felajánlaniuk a szegény országok számára kibocsátásuk csökkentéséhez és ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. Más országokat is bátorítanak arra, hogy önkéntesen járuljanak hozzá a támogatáshoz. Ez utóbbi megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a későbbiekben olyan fejlődő gazdaságok is részt vegyenek a finanszírozásban, mint Kína. Az egyezmény szövegében konkrét összeg nem szerepel, de korábban a fejlett országok összesen 100 milliárd dollár pénzügyi támogatást ajánlottak fel klímafinanszírozásra 2020-ig.

KÁROK ÉS VESZTESÉGEK:

A tengerszint emelkedése miatt veszélyeztetett kis szigetországok sikerét jelenti, hogy az egyezménybe bekerült egy olyan szakasz is, amely elismeri a klímaváltozással összefüggésbe hozott természeti katasztrófák okozta károkat és veszteségeket. Az Egyesült Államok hosszú ideig ellenezte, hogy a téma belekerüljön a megállapodásba, attól tartva, hogy az a szélsőséges időjárás okozta károk miatti kártérítési keresetekre adhatna alapot. A témát végül belevették a megállapodásba, de egy külön lábjegyzetben kikötötték azt is, hogy a károk és veszteségek említése nem jelent felelősségre vonhatóságot és kártérítési igények elismerését.

Kapcsolódó Cikkek

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

  • 2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    Diana, az amazonok hercegnője karácsonyi ajándékot hoz a közönségnek 2019-ben: a Warner Bros. filmstúdió bejelentette, hogy a Wonder Woman folytatása két és fél év múlva debütál a mozikban – számolt be róla a Deadline.

  • Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó nem fogadja el “az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik – jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.