EUR: 307,50 Ft
CHF: 282,97 Ft
2017. május 27., szombat
Hella

MVM Paks 40

Nukleáris bástya az erős gazdaságért

A magyar lakosság és a gazdaság szereplői több mint három évtizede élvezik az atomenergia áldásos hatását, a stabil áramtermelést és az olcsó áramot. A paksi létesítmény a magyar energiarendszer legfontosabb szereplője, a következő évtizedekben pedig még fontosabbá válik a reaktorok nyújtotta biztonság.

Az atomenergia sajátosan köti össze a magyarországi villamosenergia-termelés múltját, jelenét és jövőjét.

Hazánkban a következő évtizedekben a paksi atomerőmű jelenlegi kapacitása több mint kétszeresének, másfél évtizeden belül pedig közel négyszeresének megfelelő kapacitást kell felépíteni az ellátásbiztonság érdekében. Sok, jelenleg még működő erőmű egyre idősödik, hatékonysága romlik, így idővel le kell majd állítani, helyére pedig újabb, tisztább és jobb hatásfokú egységeknek kell kerülniük. Legalábbis akkor, ha Magyarország nem kívánja a bizonytalan árú és elérhetőségű importra alapozni áramellátását. A villamosenergia-behozatal aránya Magyarországon 1995 óta folyamatosan emelkedik és 2008 óta csaknem megháromszorozódott: előfordul, hogy minden harmadik, sőt, akár minden második felhasznált kilowattóra áram külföldről származik.

A külföldről vásárolt áram ma nagy arányban szenes erőművekből származik, azaz jelentős károsanyag-kibocsátás kapcsolódik hozzá, az Európai Unió klímavédelmi törekvéseivel ellentétesen. Ez a forrás ráadásul sokkal bizonytalanabb, a világpiaci ármozgások, a tüzelőanyagok, illetve az áram kereslete és kínálata viszonylag gyorsan és nagymértékben befolyásolhatja a magyar háztartások és vállalkozások energiaszámláit.

A paksi atomerőmű meglévő és tervezett új blokkjai azonban megbízható módon, jól készletezhető fűtőanyaggal, alacsony áron biztosítják – már évtizedek óta és még hosszú évtizedeken át – az áramigények kielégítését.

A tendenciákat már közel fél évszázada felismerve a magyar energiapolitika évtizedekkel ezelőtt elindult a biztonságos villamosenegia-termelés útján, elkezdődött a paksi atomerőmű építése. A létesítmény helyszíneként Paksot már a hatvanas évek végén kijelölték, az alapkőletételre pedig 1975. október 3-án került sor. Azokban az évtizedekben a jelenlegitől eltérő, mégis hasonló irányba mutató történések határozták meg az energia világpiacát. Az olajválság miatt Magyarország számára is nyilvánvalóvá vált, hogy egy biztonságos atomerőmű szavatolhatja leginkább a fogyasztók ellátásbiztonságát. A Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre. Tízezrek munkájának eredményeként 1982. december 28-án az első paksi blokkot rákapcsolták az országos villamos hálózatra, és így megkezdhette az üzemszerű áramtermelést. A másik három blokk termelése 1984-ben, 1986-ban és 1987-ben indult el.

A paksi atomerőmű négy blokkja az induláskor egyenként 440 megawatt beépített teljesítményű volt, mindegyik egység 30 éves üzemidőre kapta meg az engedélyeket.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Simicska átjátszotta a Magyar Nemzetet a Jobbiknak?

    Simicska átjátszotta a Magyar Nemzetet a Jobbiknak?

    Havi rendszerességgel készít közvélemény-kutatásokat az Iránytű Intézet a Magyar Nemzetnek – írta a 888.hu. A portál szerint így a napilap tulajdonosa, Simicska Lajos pár héttel a jobbikos Barikád hetilap bezárása után máris kisegítette a pártot az egykor jó hírű polgári napilap alárendelésével.

  • Folyamatosan újjászületnek a reaktorok

    Folyamatosan újjászületnek a reaktorok

    Egy atomerőmű sohasem tekinthető statikus rendszernek, hiszen mind a biztonság, mind az áramtermelés hatékonyságát javító technológia fejlesztése a legfontosabb prioritás a nukleáris villamosenergia-termelésben.