EUR: 307,56 Ft
CHF: 287,14 Ft
2017. január 17., kedd
Antal, Antónia

Belföld

100 éves a Csárdáskirálynő

Budapest, 2015. november 17.
Egy érdeklődő Kálmán Imre A csárdáskirálynő című operettje bemutatásának 100. évfordulója alkalmából rendezett, Éljen a szerelem! című kiállítás megnyitóján a Budapesti Operettszínházban 2015. november 17-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs

1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach felkereste Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. (Azért ez tréfás pár hónappal 1914. június 28-a előtt…). Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után meg is kapta a német szövegkönyvet, majd visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Ám Gavrilo Princip pisztolya közbeszólt. Közben kitört a Nagy Háború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ”. Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. (November 13-a egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett. Mily furcsa történelem. 100 évvel az eredeti premier időpontja után volt a párizsi mészárlás tavaly. Ami után Ferenc pápa már harmadik világháborúról beszélt. Ezek már egyáltalán nem operett-témák).

Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem!) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. A magyar bemutatóra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le, pontosabban fordította ki, ugyanis a két változat eléggé eltér egymástól. Gábor a pesti sanzonok mintájára írta meg a verseket. De a magyarországi előadás nem csak ebben tért el a bécsitől. Például kimaradt a Jaj mamám című dal, ugyanis az egy évvel korábban már nagy sikert aratott Budapesten a Zsuzsi kisasszonyban. Helyére egy új Kálmán-kompozíció került Hajmási Péter, Hajmási Pál címmel… Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. Beöthy direktor (Király Színház) ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

Az operett elindult világhódító körútjára, hamar végigsöpört egész Európán. A korabeli bécsi kritikus szerint „Az egész világ két dologtól visszhangos: az ágyúdörgéstől és a Csárdáskirálynő sikerétől”. 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta (jelentősen engedve karakterábrázolásoknál a kor politikai nyomásának és elvárásának), a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át. (Azért az sem volt egy rossz szereposztás. Szinetár Miklós legendás rendezésében Rátonyi Róbert, Feleki Kamill is feltűnik Honthy mellett…).

Szó, mi szó, a Csárdáskirálynő a legismertebb operett a világon. A statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a világon valahol fel ne csendülne – filmen, tévében, vagy rádióban – valamely slágere (de legalábbis egy Kálmán-dal).

Most – bemutatásának centenáriumán – a Balassi Intézet szervezésében indul – mint egykoron – nemzetközi turnéra a Csárdáskirálynő. A magyar kultúra exportálásának első számú letéteményese négy európai és egy ázsiai magyar kulturális intézetében is bemutatja a méltán híres operett zenei keresztmetszetét, a Budapesti Operettszínház kiváló művészeinek előadásában. A turné első állomásaként 2016. január 7-én a Balassi Intézet budapesti központjában debütál az előadás, ezt követően Bécsben – hol máshol? – a Ferien Messén, majd a moszkvai Csajkovszkíj Konzervatórium koncerttermében láthatják a produkciót az operett rajongók. Majd vissza a magyar határ közelébe, a Monarchia egykori területére és a horvátországi Varasdon láthatja a publikum a művet, amelynek európai záró helyszíne Brüsszel lesz. És ha már az angolok voltak oly kedvesek 100 esztendeje, hogy Szilviánkból cigány hercegnőt faragtak, akkor a Gypsy Princess-re emlékezve március végén Indiában is bemutatkozik a produkció, a Balassi Intézet – Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban.

Tényleg el kell fogadnunk, hogy ez a háborús ihletésű és fogantatású mű a következő 100 esztendőt is túlélheti, hiszen tavaly november Éljen a szerelem! (a mű eredeti címe) címmel nyílt a színházi évad végéig látható kiállítás a Budapesti Operettszínház és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) együttműködésében az ősbemutató centenáriuma alkalmából. A megnyitót nagyszabású nemzetközi gálaest követte, amelyen a társulattal ünnepelt Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, a zeneszerző fiának, Charles Kálmánnak az özvegye, valamint a fia, ifjabb Charles Kálmán is.

Azaz nem tévedett a Balassi Intézet, amikor ezt a művet turnéztatja, ezzel is – a maga módján – emléket állítva az 1914 és 1918 közötti Nagy Háborúnak.

Kapcsolódó Cikkek