EUR: 305,50 Ft
CHF: 273,74 Ft
2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

Külföld

Berlin 400 ezer migránst utasít el

A német kormány azzal számol, hogy az év végéig 400 ezer menedékjogi kérelmet utasít el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) – írta hétvégi számában a Die Welt című lap. Ausztriából a belügyminisztérium szerint 2019-ig mintegy 50 ezer menekültet toloncolnak ki.

A konzervatív Die Welt szerint a kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának vezető költségvetési szakpolitikusa azt írta képviselőtársainak egy nem nyilvános feljegyzésben, hogy a szövetségi kormány az idei évtől fejenként 670 euró támogatást nyújt a hazatoloncolások költségeire a menedékkérők ellátásáért, illetve az elutasított menedékkérők hazajuttatásáért felelős tartományoknak, és 2016-ra 268 millió eurót különített el erre a célra. Ez azt jelenti, hogy a kormány 400 ezer elutasított menedékkérővel számol, de tartalékol pénzt arra az esetre is, ha még több embert toloncolnak ki a tartományok – áll Eckhardt Rehberg levelében.

Az újság szerint reálisnak tűnik a kormány becslése az utóbbi évek adatait tekintve, amelyek azt mutatják, hogy nagyjából minden harmadik menedékjogi kérelmet fogadják el, és tavaly több mint egymillió menedéket kereső ember érkezett Németországba. Pontos számuk nem ismert, mert még mindig nem regisztráltak mindenkit, és több százezren még nem adták be menedékjogi kérelmüket, a BAMF-nál feltorlódott ügyhátralék pedig elérte a 660 ezret. Ennyi kérelmet kell az idén feldolgozni a feltehetően több százezer új érkező menedékjogi kérelme mellett. A elutasított kérelmek száma így könnyen elérheti a 400 ezret – írta a berlini lap.

A BAMF becslése szerint amennyiben az idén 500 ezren érkeznek, a hivatal nyárra utolérheti magát, ledolgozhatja az hátralékot és minden új kérelmet rövid idő alatt elbírálhat, mint a menekültválság előtti időkben.

A Németországot hazatoloncolás révén vagy önként elhagyó menedékkérők száma 2015-ben megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest, így tavaly év eleje óta már nagyjából 50 ezren távoztak az országból. Sokan már a menedékjogi kérelem beadása előtt “visszafordulnak, ha világosan jelzik nekik, hogy nincs esélyük a sikerre”.

A kormány tárgyalásokat kezdett Törökországgal és más államokkal az úgynevezett harmadik országból érkezett menekültek visszafogadásáról, ami azt jelenti, hogy a német bíróságokon elítélt menekülteket nem a hazájukba toloncolják vissza, ha ez például polgárháború miatt nem lehetséges, hanem abba az országba, amelyből beléptek az EU területére.

Ausztriából összesen mintegy ötvenezer, vagyis évente 12 500 menekültet toloncolnak ki 2019-ig a belügyminisztérium hétvégi közlése szerint. A menekültekkel szemben gyorsított kitoloncolási eljárást alkalmaznak majd, és szorgalmazzák az országok között érvényben lévő, további kiadatási szerződések létrejöttét és a visszaküldés miatt indított járatok sűrítését.

Mindez a tartományok és az állam között január 20-án született menekültügyi intézkedés egyik része. Múlt héten arról döntöttek, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk.

Bővíteni fogják a biztonságos országok körét, Marokkó, Algéria, Tunézia, Grúzia, Mongólia és Ghána is felkerül a listára. Ezen országokból érkezők kérelmét tíz napig tartó gyorseljárás keretein belül fogják vizsgálni.

Svájci mintára pénzt adnának azoknak a menekülteknek, akik önként hagyják el Ausztriát. A tervek szerint amennyiben a menekült a kérelmének benyújtását követő három hónapban hazautazik, akkor 500 eurós “visszatérési” segélyt kap. Amennyiben ezt a kérelme benyújtása után hat hónappal teszi meg, úgy 250 eurót kaphat.

A német rendőröknek szükség esetén fegyverrel kell megakadályozniuk az illegális határátlépést – vetette föl a legnagyobb parlamenten (Bundestag-) kívüli német párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője, akit ezért élesen bírált a rendőrség legnagyobb érdekvédelmi szervezete és a Bundestag több pártja.

Frauke Petry a Mannheimer Morgen című lap hétvégi számában közölt interjúban kifejtette, hogy helyre kell állítani a rendet és a jog uralmát a határon. Arra a kérdésre, mit kellene tennie a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség munkatársainak, ha egy menekült megpróbál átkelni ezeken az akadályokon, azt mondta, meg akadályozni, hogy a menekült német területre lépjen. A kérdésre, hogy pontosan miként kellene reagálnia a rendőröknek egy ilyen helyzetre, elmondta, hogy meg kell akadályozni “az illegális határátlépést, szükség esetén lőfegyver használatával”.

A rendőrség legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Rendőrség Szakszervezete (GdP) szerint a jogszabályok nem támasztják alá a politikus állítását. A rendőrség működését szabályozó törvényekben “nincs olyan jogi norma, amely szerint lőfegyver használatával kell megakadályozni menekültek átkelését a határon” – nyilatkozott Jörg Radek, a GdP elnökhelyettese.

A CDU/CSU jobboldali pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt Bundestag-frakciójának vezetője, Thomas Oppermann úgy vélte, hogy az AfD vezetője hangulatot akar kelteni a menekültek ellen, és az egykori NDK területén fekvő Drezdából származó politikus kijelentése az NDK-s pártállami időket idézi.

Több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az elmúlt másfél-két évben az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) becslései szerint.

Brian Donald, az Europol egyik tisztségviselője a The Observer címűbrit lapnak elmondta, hogy ebbe a számba azok a gyerekek tartoznak bele, akiknek teljesen nyoma veszett, miután regisztrálták őket az európai hatóságok. A kiskorúak fele Olaszországban tűnt el. A hágai székhelyű szervezet attól tart, hogy közülük többen a szervezett bűnözés áldozataivá válhattak.

Kapcsolódó Cikkek