EUR: 304,76 Ft
CHF: 273,00 Ft
2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

Belföld

Utcahosszal verjük a régiót a légiforgalmi irányításban

November végétől már nem csak rádión, hanem digitálisan is képes kommunikálni a magyar légiforgalmi irányítás a hazai légtérbe érkező repülőgépekkel. Az újítás egyedülálló Kelet-Európában, de ennél is fontosabb, hogy a rendszerrel biztonságosabbá válhat a légi közlekedés. A durván két milliárd forintból megvalósuló fejlesztés részleteiről Kis Barnabást, a HungaroControl technológiai igazgatóját kérdeztük.

– A közelmúltban jelentették be, hogy CPDLC néven új kommunikációs csatorna vált elérhetővé a HungaroControlnál. Segítsen, mit kell ez alatt érteni?

– A magyar légtérben tavaly november 24-ig az volt a légiforgalmi irányítás és a repülőgépek kommunikációjának egyetlen módja, hogy a földi irányító beszéd üzemű rádión, vagyis élő szóban adott különböző utasításokat a pilótáknak. A CPDLC névre keresztelt rendszer létrehozásával azonban november végétől a fedélzet és az irányító központ között egy digitális adatkapcsolat is működik a rádiózás mellett.

– Tehát ha jól értem, egyfajta e-mailezésről van szó?

– Inkább úgy fogalmaznék, hogy rövid szöveges üzenetek, ha úgy tetszik, SMS-ek továbbítása zajlik. Ennek az az útja, hogy az irányító a saját képernyőjén összeállít egy parancssort – ez néha kód, de többségében egyébként hétköznapi angol nyelv -, amely vonatkozhat például frekvencia-, vagy magasságváltásra, vagy éppen az útvonal módosítására. Az üzenet a fedélzeten, a pilóta előtti monitoron, egészen pontosan a robotpilóta kijelzőjén jelenik meg, aki azt belátása szerint nyugtázza, elutasítja, esetleg annak megváltoztatását kéri. A digitális csatorna tehát egy extra kommunikációs sáv.

Kis Barnabás, HungaroControl

Kis Barnabás (Fotó: HungaroControl)

– Mégis, mi ennek a haszna?

– Elsősorban az, hogy biztonságosabbá teszi a légi közlekedést, hiszen az élő szavas kapcsolattartásban elő-előfordulnak hibák, amelyek repülésbiztonsági eseményekhez vezethetnek. Gondoljunk csak a félrehallásokra, amelyek aztán az utasítások hibás végrehajtását eredményezhetik. Ezek csökkentését nagyban segíti a CPDLC rendszere. A másik jelentősége pedig abban rejlik, hogy az alkalmazásával növekszik a légiforgalmi irányítás kapacitása, kvázi több repülőgépet lehet a magyar légtérben egyidejűleg kezelni.

– Hogyhogy?

– Ha elképzelünk egy légtérdarabot, ahol mondjuk egyszerre 18-20 gép tartózkodik, akkor gyakorta előfordul, hogy némelyik pilótának várakoznia kell – akár perceket is -, mire megszólíthatja a földi irányítót. Ez persze érthető, hiszen párhuzamosan vagy tucatnyi repülőgéppel folyik a kommunikáció. A digitális csatornával azonban megoldottá válik, hogy a rádiós beszélgetésekkel egy időben egy írásos kapcsolattatás is megtörténjen, azaz összességében megnő a légtérben egy időben kezelhető repülőgépek száma.

– A digitális kommunikáció kialakítása konkrétan milyen fejlesztéseket igényelt?

– Három fázisról beszélhetünk: egyfelől a légiforgalmi irányítórendszer szoftver komplexumát érintően, aztán a föld-levegő adatkapcsolat terén megvalósult szolgáltatásokról, amelyeken digitális rádió berendezések telepítését és azok hálózatba kötését kell érteni. Ezt a kettőt pedig egy harmadik elem, azaz a légiforgalmi irányítást az új eszközökkel összekötő routerek rendszerbe állítása egészítette ki.

– Mennyibe került a beruházás, és mennyi idő alatt valósult meg?

– A projekt összege mintegy két milliárd forint, amelyből 420 millió forintot az Európai Unió finanszírozott a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) programjának keretén belül. A költségek fennmaradó részét a HungaroControl a saját büdzséjéből fedezte. A fejlesztés 2012 végén indult el, vagyis jó két és fél évet vett igénybe.

– Mi indokolta egyébként, hogy belevágjanak a CPDLC kivitelezésébe?

– A rendszer kiépítéséről egy uniós irányelv rendelkezik, amely azt fektette le, hogy 2018-ig a tagországoknak be kell fejezniük a légiforgalmi irányítás digitális kommunikációjához szükséges feltételek megteremtését. Ezt a célt teljesítettük most jó előre, hadd tegyem rögtön hozzá: Kelet-Európában elsőként, de az egész kontinenst tekintve csak Ausztria, Németország, Anglia és egy-két skandináv állam bír hasonló képességgel.

– Tényleg szükséges az átállás, vagy meglennénk nélküle is?

– Nézze, Európa légterében évente csaknem 10 millió járat közlekedik, ám ez a szám a következő két évtizedben akár meg is duplázódhat. A HungaroControl évente több mint 600 ezer mozgást irányít. Az imént említettem a hagyományos kommunikációban rejlő hibák kockázatát, ilyen magas értékeknél csak néhány tizedszázaléknyi gyakoriság is repülésbiztonsági eseményeket eredményezhet. Ezek kiszűrésében a CPDLC komoly segítséget jelent.

Milyenek az első hazai tapasztalatok?

– Egyelőre nógatni kell a légitársaságokat, hogy legyenek szívesek használni a rendszert, így aztán összességében kevés tapasztalat áll a rendelkezésünkre. Természetesen figyeljük a működést, a tavasztól induló repülési csúcsidőszakra pedig a tervek szerint már bejáratódik és rutinná válik a digitális kapcsolattartás.

Kapcsolódó Cikkek