EUR: 309,07 Ft
CHF: 288,25 Ft
2017. január 22., vasárnap
Artúr, Vince

Külföld

Clinton nagy riválisa, a veterán kívülálló: Bernie Sanders

A 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban két olyan “meglepetés-politikusnak” is váratlan sikere van, akit még az elnökjelöltségre is esélyesnek tartanak. A republikánus Donald Trump mellett Bernie Sandersről van szó, akit a demokraták sztárjaként emlegetnek.

Bernie Sanders azonban – a milliárdos üzletember Donald Trumptól eltérően – nem kívülről érkezett a politikába. A hetvenötödik életévébe lépő Sanders ugyanis veterán politikus: Vermont állam szenátora a szövetségi törvényhozásban, korábban képviselő volt, valamint a vermonti Burlington polgármestere.

Bernie_Sanders_portrait_1Nyíltan vallja magáról, hogy demokratikus szocialista, s amikor újságírók arról faggatják, ez mit is jelent, azt fejtegeti, hogy az igazságosságban és az esélyegyenlőségben hisz. Szókimondó, de nem udvariatlan és sértő, nevén nevezi a dolgokat. Valószínűleg ez mostani népszerűségének egyik titka is, elsősorban a fiatalabb nemzedékek körében, amelyeknek a felmérések szerint elegük van a politikai korrektség örvén elhallgatott és szőnyeg alá söpört közéleti visszásságokból.

Ez tükrözi az is, hogy a minap Iowában rendezett országos tévévitán, amikor a meghívottak is kérdeztek a három jelenlévő demokrata elnökjelölt-aspiránstól, egy húszéves-forma fiatalember felállt, és Hillary Clintonnak szegezte a kérdést: mit gondol, mi lehet az oka, hogy a fiatalok nem érte, hanem Bernie Sandersért rajonganak. Clinton csupán a saját korábbi érdemei felsorolásával válaszolt.

Bernie Sanders 1941 szeptemberében született a New York-i Brooklynban lengyel bevándorlók gyerekeként. Édesapja egész családját meggyilkolták a holokauszt alatt. Sanders egyszer azt mondta, hogy gyerekkorának szerény körülményei tették őt már fiatalon érzékennyé a társadalmi különbségekre. Chicagóban végezte az egyetemet, az 1960-as és 1970-es években aktívan részt vett a polgári jogi mozgalmakban és a vietnami háborút ellenző megmozdulásokban. A háború idején kérte, hogy lelkiismereti okok miatt vegyék fel őt a nem besorozhatók névsorába.

Charleston, 2016. január 18. Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter (b) és Bernie Sanders vermonti szenátor a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok televíziós vitáján a dél-karolinai Charlestonban 2016. január 17-én. (MTI/AP/Mic Smith)

Charleston, 2016. január 18.
Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter (b) és Bernie Sanders vermonti szenátor a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok televíziós vitáján a dél-karolinai Charlestonban 2016. január 17-én. (MTI/AP/Mic Smith)

1971-ben kezdett nagyon aktívan politizálni: a háborúellenes és szocialisztikus nézeteket valló Liberty Union Party tagja lett. Többször is próbálkozott, hogy képviselő vagy szenátor legyen, de nem választották meg. Többször indult a kormányzóválasztáson is. Első politikai sikerét 1980-ban könyvelhette el, amikor a vermonti Burlington polgármestere lett, négy cikluson át meg is őrizte posztját. Polgármesterként ismerte meg későbbi feleségét, Jane O’Meara Driscollt, akivel három gyereket neveltek fel. 1990-ben választották meg először a szövetségi törvényhozásba, független politikusként. Nagy szó volt ez akkor, mert negyven év után először volt független politikusa a kongresszusnak. 2007-ben a szenátusi választásokon indult, nyert is, és egyik segítője a kampányban a fiatal illinois-i szenátor, a későbbi elnök Barack Obama volt.

Amióta Washingtonban politizál, Sanders mindig udvariasan, de keményen bírálta a republikánusokat és a demokratákat egyaránt. Bírálatának tárgya elsősorban a politikusok és a nagy pénzadományozók közötti adok-kapok viszony, a nagyvállalatok és nagybankok – az úgynevezett Wall Street – szerinte helytelen összefonódása, a párt- és kampányfinanszírozás általa rossznak minősített rendszere. Mostani kampányában is főleg e témákkal érvelt. Egyébként ő az amerikai kongresszus történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő független politikusa.

Egyszer már volt országos sztárja az amerikai politikának: 2013-ban, amikor részt vett a kétpárti alkufolyamatban, amellyel javítottak a háborúkból visszatérő amerikai katonák megfelelő egészségügyi és szociális ellátásán. Bernie Sanders egyébiránt mindig is ellenezte az iraki háborút, s erre a tényre a mostani kampányban többször is emlékeztette híveit és vetélytársait.

Szereti dicsérni az észak-európai országok társadalompolitikáját, jóléti ellátórendszerét, s az egyik országos tévévitában például azt mondta: jó lenne, ha az Egyesült Államokban is a svéd egészségügyi és nyugdíjrendszer rendszer működne.

Sanders 2015 májusában jelentette be, hogy indul az elnökjelöltségért, ám már nem függetlenként, hanem a Demokrata Párt színeiben. A párt vezető politikusai többször jelét adták, hogy nem őt látnák szívesen demokrata elnökjelöltként, hanem Hillary Clintont, sőt, Barack Obama elnök egy interjúban szintén azon véleményének adott hangot, hogy Clintonnak nagyobb a tapasztalata mint Sandersnek, ám a vermonti szenétor mindig azzal vág vissza: nem elsősorban a tapasztalat számít, hanem az értékítélet. Erre hozza fel példaként konzekvens álláspontját az iraki háború kérdésében.

Ezzel, valamint belpolitikai javaslatainak jó részével – például a bankok hatalmának megtörésével vagy az egészségügyi reform teljes újraindításával – sikerült megnyernie a politikától eltávolodott és kiábrándult középosztálybeli szavazókat, valamint a fiatalokat.

Kapcsolódó Cikkek