EUR: 309,50 Ft
CHF: 288,30 Ft
2017. január 23., hétfő
Rajmund, Zelma

Sport

De hogyan jutott ide a FIFA?

Zürich, 2015. július 20.
Simon Brodkin, brit komikus által szórt hamis bankjegyek hullanak a korrupciós botrányba került Joseph Blatterre, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnökére a világszervezet Végrehajtó Bizottságának rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón a FIFA zürichi székházában 2015. július 20-án. A találkozón elfogadták, hogy a szervezet 2016. feburár 26-án tartja új elnökválasztását. (MTI/EPA/Ennio Leanza)

Pénteken rendkívüli elnökválasztó kongresszust tart Zürichben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA). Összeállítás a legutóbbi, 2015. májusi elnökválasztás óta kialakult, a rendkívüli tisztújításhoz vezető helyzetről.

2015. május 27. – A FIFA zürichi tisztújító kongresszusának kezdete előtt egy nappal a svájci rendőrség – az amerikai hatóságok kérésére – a sportszervezet hét magas rangú tisztségviselőjét, köztük két alelnökét tartóztatta le. Összességében 14 embert vádoltak meg azzal, hogy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül, s ezzel 150 millió dollárra tettek szert. Ezzel egy időben jelentette be a svájci ügyészség, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával.

2015. május 29. – A kongresszuson a FIFA elnöki tisztét 1998 óta betöltő 79 éves, svájci Joseph (Sepp) Blattert a történtek ellenére újraválasztották, kihívója, Ali bin al-Huszein jordániai herceg az első forduló után visszalépett. Blatter a botránnyal kapcsolatban azt mondta: nem vállalhat felelősséget minden egyes személy tetteiért, a megválasztása után adott interjúban pedig politikai megfontolásokkal és sportpolitikai sérelmekkel magyarázta “a FIFA vezetése elleni támadást”.

2015. június 2. – A kritikák kereszttűzébe került Blatter bejelentette: nem tölti ki ötödik négyéves ciklusát a FIFA élén, s kezdeményezte, hogy utódját rendkívüli kongresszuson válasszák meg, ennek időpontját 2016. február 26-ára tűzték ki.

2015. július 29. – A játékosként háromszoros Aranylabdás Michel Platini, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke, a FIFA alelnöke bejelentette indulását a FIFA elnöki posztjáért.

2015. augusztus 7. – A FIFA belső vizsgálatot indított a korrupciós vádak kapcsán.

2015. szeptember 25. – A svájci rendőrség korrupció gyanújával hallgatta ki Blattert, akit hűtlen kezeléssel, továbbá azzal gyanúsítanak, hogy a FIFA érdekeivel ellentétes szerződést kötött a világbajnokságok televíziós jogairól. Néhány nappal később eljárás indult az addig az elnökválasztás legnagyobb esélyesének számító Platini ellen is, aki 2011 februárjában Blattertől kétmillió svájci frankot kapott a FIFA alapjaiból egy “1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munka” címén. A kifizetésről írásos szerződés nem született, mindkét sportvezető szóbeli megállapodásra hivatkozott.

2015. október 2. – A FIFA legnagyobb szponzorai közös közleményben szólították fel Blattert az azonnali távozásra.

2015. október 8. – A FIFA etikai bizottsága 90 napra felfüggesztette tisztségéből Blattert és Platinit, a FIFA elnökségére szintén pályázó dél-koreai Csung Mong Jun hatéves eltiltást kapott, mert megszegte a FIFA etikai kódexét. A FIFA vezetését a rangidős alelnök, a kameruni Issa Hayatou, az UEFA vezetését a spanyol Ángel María Villar vette át.

2015. november 12. – A FIFA hét pályázó közül Ali bin al-Huszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottsága korábbi tagja, az olasz Gianni Infantino, az UEFA főtitkára, a francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese, a bahreini Salman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség (AFC) elnöke és Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember jelentkezését hagyta jóvá. A libériai Musa Bility jelentkezését nem fogadták el, a felfüggesztése ellen fellebbező Platini pályázatával nem foglalkozhattak.

2015. november 18. – A FIFA fellebbviteli bizottsága elutasította Blatter és Platini beadványait. A felfüggesztés érvényben maradt, így Platini esetében nem végezhették el el a FIFA elnökjelöltséghez szükséges feddhetetlenségi vizsgálatot.

2015. november 23. – A FIFA etikai bizottsága befejezte a nyomozást a két felfüggesztett sportvezető ügyében és szankcionálásukat kérte.

2015. december 3. – A korrupciós botránnyal összefüggésben Zürichben a FIFA újabb két alelnökét tartóztatták le, s tucatnyinál több ember ellen emeltek vádat. Ugyanezen a napon a FIFA végrehajtó bizottsága jóváhagyta a megtisztulást célzó reformcsomagot, többek között korlátozva a magas rangú vezetők számát, csökkentve a végrehajtó bizottság hatáskörét, továbbá növelve a nők jelenlétét. A csomagot a februárban összeülő kongresszusnak kell jóváhagynia.

2015. december 21. – A FIFA etikai bizottsága összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt nyolc évre eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől Blattert és Platinit. Mindketten bejelentették, hogy a FIFA fellebbviteli testületéhez, ennek elutasító döntése esetén a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), és ha szükséges, polgári bírósághoz fordulnak.

2016. január 7. – Michel Platini bejelentette, hogy az idő rövidsége miatt visszalép a FIFA-elnökjelöltségtől.

2016. február 24. – A FIFA fellebbviteli bizottsága Blatter és Platini fellebbezését is elutasította, de – a sportágban elvégzett munkájukra tekintettel – eltiltásuk időtartamát hat évre csökkentette.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek